Tájékoztatása szerint már gazdabarát működésre álltak át, és idén a közvetlen támogatások keretéből 200 milliárd forintot tudnak eljuttatni a magyar gazdálkodókhoz.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) korábbi vezetőinek 40-45 százalékától vált meg a szervezet annak érdekében, hogy megelőzzék a korábbi időszakban tapasztalt visszaéléseket – közölte a Magyar Időkkel Gyuricza Csaba, a hivatal elnöke. Tájékoztatása szerint már gazdabarát működésre álltak át, és idén a közvetlen támogatások keretéből 200 milliárd forintot tudnak eljuttatni a magyar gazdálkodókhoz. Emellett az előző uniós költségvetési ciklus zárásaként további 90-100 milliárd forintot utalhatnak a kedvezményezetteknek a vidékfejlesztési programból.
– Székfoglalójakor azt mondta, eljött a tiszta kezek és bevarrt zsebek időszaka. Eszerint kimondható, hogy korábban a korrupció része volt a hivatal működésének?
– Azokkal az ügyekkel, amelyek korábban árnyékot vetettek a hivatal működésére, egyszer s mindenkorra szeretnénk leszámolni. Ez pedig nem csak a szavak szintjén igaz: az elmúlt hónapokban jelentős átalakítások zajlottak a szervezeten belül.
– Például milyen konkrét ügyek esetében vontak felelősségre dolgozókat?
– Ezek az ügyek jórészt a nyilvánosság előtt is ismertek. Elsősorban a területalapú támogatásokkal kapcsolatos visszaélésekről van szó. Itt a vádirat szerint egy bűnszervezet próbált a támogatásokkal visszaélni, amelynek sajnos több vezető MVH-s munkatárs is a tagja volt. Szerencsére a próbálkozást még a kísérleti fázisában sikerült megakadályozni, ami a szigorú belső ellenőrzési és informatikai rendszernek köszönhető.
– Ha jól emlékszem, annak idején titkosszolgálati nyomozás derített fényt az MVH-s csalássorozatra. Ezek szerint a belső ellenőrzési rendszer nem működött túl jól, ahogyan más esetekben sem tudta megakadályozni a visszaéléseket. Magunk pedig tényfeltáró cikkekben mutattunk rá, hogy a gépbeszerzési pályázatoknál is sok esetben jutottak jogosulatlanul milliárdokhoz egyes cégek, például úgy, hogy le sem gyártott gépeket számoltak el, amelyeket az MVH-s munkatársak létezőként igazoltak vissza. Hol tart az elszámolás ezekben az esetekben?
– Mivel több ügy is rendőrségi szakaszban van, ezért a részletekről nem beszélhetek. Ráadásul arra, hogy az előző vezetés alatt hogyan számoltak el a visszaélésekkel, nyilván nem volt ráhatásom. Én annyit tudok tenni, hogy ahol a visszaélés gyanúját látom, azonnal megteszem a szükséges intézkedéseket. Az utóbbi hónapokban jelentősen szigorítottuk a belső ellenőrzést, s a hivatal is jelentős átalakításon van túl.
– Az MVH munkatársai közül hányat vontak felelősségre az elmúlt másfél-két évben a korábbi visszaélések miatt?
– A területalapú támogatásokkal kapcsolatos csalássorozatban összesen 84 személy ellen emelt vádat az ügyészség. Ebből hárman a hivatal vezető beosztású alkalmazottai voltak. Kinevezésem óta a szükséges esetekben lecseréltem a vezetőket. Összességében a kulcspozíciók 40-45 százalékában megtörténtek a cserék.
– A személycseréken kívül történt-e valódi felelősségre vonás, vagy a kirúgott vezetők otthonuk kényelmében élvezhetik a megszerzett milliárdokat?
– Azt le kell szögezni, hogy az itt dolgozó 1800 munkatárs tisztességesen végzi a dolgát.
– Ezt nem vontuk kétségbe.
– Nagyon sok ember nagyon sok pénzzel dolgozik a szervezetben, és tudjuk, hogy ahol sok pénz és sok ember fordul meg, ott a korrupció is felütheti a fejét. Nekem vezetőként az a dolgom, hogy ezt megakadályozzam. A személycserék mellett számos féket iktattunk a rendszerbe, hogy a visszaélésekre minél gyorsabban fény derüljön. Így bukott ki az a mintegy 127 hamis bizonyítvány és oklevél is, amelyekkel a fiatal gazda pályázatok kapcsán próbáltak jogosulatlanul pénzt szerezni az érintettek. A csalás gyanúja az ügyintézés során kiderült. Bár nagyon jelentős többletmunkát igényelt, egyenként felkerestük az oktatási intézményeket, és belföldi jogsegély keretében kértük a dokumentumok eredetiségének igazolását. Az ilyen pluszfeladatok is a bevarrt zsebek elvéhez kötődnek.
– Ugyancsak a hivatalba lépése utáni első nyilatkozataiban említette, hogy célja a gazdabarát hivatal kiépítése. Hogyan valósul meg a támogató hivatal elképzelése?
– Az MVH-t sikerült úgy átalakítani, hogy mára európai szinten is az egyik legjobb hivatal lehetünk, ami az ügyfélközpontúságot illeti. Ez irányú legfontosabb intézkedésünk, hogy minden esetben – ahol a jogszabályok erre lehetőséget adnak – még elbírálás előtt tájékoztatást küldünk a gazdának, ha a beadott kérelmével problémák merültek fel. Az egységes kérelmeknél például csaknem 40 ezer elektronikus levelet küldtünk ki az ügyfeleknek és jeleztük a formai hibákat, a hiányzó dokumentumokat. Változtattunk a korábbi szankcióorientált ellenőrzéseken is. Partneri viszonyt igyekeztünk kiépíteni az ellenőrök és a gazdálkodók közt. Ennek része az is, hogy a revizorokat egy kommunikációs tréningen felkészítettük az esetlegesen felmerülő élethelyzetek kezelésére, a túlterheltségen pedig 60 új ellenőr felvételével enyhítettünk. Ezenkívül az ügyfélszolgálatot is teljes egészében átalakítottuk, hiszen sokszor jogosan érte az a vád a hivatalt, hogy gyakorlatilag elérhetetlen. Decentralizáltuk a rendszert, a megyei kirendeltségek segítségével mára 85 százalék feletti a hivatal elérhetősége. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy a gazdabarát hivatal csak akkor lehet eredményes, ha hivatalbarát gazdákkal dolgozhatunk együtt.
– Milyen a hivatalbarát gazda?
– Egy hivatal akkor lesz gazdabarát, ha a tisztességes pályázókat támogatja, ugyanakkor nagyon sokan még mindig úgy érzik, hogy a támogatások, amelyekhez rajtunk keresztül hozzájutnak, automatikus juttatások. Ugyanakkor ezek a források nem alanyi jogon járnak, hanem lehetőséget jelentenek, amit akkor kap meg a gazda, ha megfelel bizonyos feltételeknek. Sokan nehezen fogadják el, hogy ez nem nyakló nélküli pénzosztást jelent. A forrásokat tehát felkészült módon érdemes megpályázni, a kiírt pályázati feltételek betartásával.
– Az idei év kettős kihívást jelent az MVH-nak, egy teljesen új agrártámogatási rendszer mellett elindulnak az új vidékfejlesztési program pályázatai, ráadásul még az előző európai uniós ciklust is le kell zárni. Ez utóbbi feladattal hogyan állnak?
– Valóban nagyon összetett feladatot jelent a 2015-ös év. Ha ezen eredményesen át tudunk lendülni, akkor már túl sok meglepetés nem érhet bennünket. Azok a beruházások, amelyek nem valósulnak meg az előírt határidőben, több esetben az ügyfelek miatt akadtak el, értelemszerűen nem tudunk támogatást kifizetni. Nagy valószínűséggel nem lehet majd kijelenteni, hogy egyetlen fillért sem hagyunk az uniónál, hiszen rajtunk kívül álló okok is vannak, amelyek esetenként nem teszik lehetővé teljes támogatási összegek kifizetését. December végéig még hozzávetőlegesen 90-100 milliárd forintot kell kifizetni a 2007–2013-as időszak forrásaiból azon kedvezményezetteknek, akik megvalósították beruházásaikat, és el is tudtak számolni.
– Az idei év számos változást hozott a közvetlen támogatásokban is, a gazdálkodók a korábbi egységes rendszer helyett most több elemből álló támogatást kaphatnak. Mennyire volt zökkenőmentes az átállás?
– A hivatal felkészült az új rendszerre, a kérelmek beadását pedig épp azért toltuk ki egy héttel, hogy a gazdálkodóknak is több idejük legyen kérelmeiket benyújtani. Igyekeztünk úgy dolgozni, hogy október közepén el tudjuk indítani az előlegek kifizetését. Ez valóban nagy szó, hiszen az unió 28 tagállama közül csupán négy országban fizetnek előleget az idén a gazdálkodóknak. Ráadásul – magyar javaslatra – a korábbi 50 százalék helyett 70 százalékos arányban. Szintén sikernek könyvelhető el, hogy a korábbi időszakhoz képest jóval több, összesen nyolc jogcímnél indítottuk meg a kifizetést, amire eddig még nem volt példa. Ebben a törekvésünkben természetesen az is nagy szerepet játszott, hogy az előlegekkel is megpróbáltuk a válságban lévő tejágazatot támogatni.
– Mikor zárulhatnak le a kifizetések?
– Vannak olyan jogcímek, amelyeket már kifizettünk. A cél az, hogy november végéig az előlegeket eljuttassuk azoknak a gazdálkodóknak, akik erre jogosultak, akiknél az ellenőrzést le lehetett folytatni, illetve akiknél semmilyen problémát nem találtak az ellenőrök. December elsejével pedig kezdődik az új támogatási időszak egyik újdonságának számító kistermelői támogatás kifizetése is. Közel 50 ezer gazdálkodót érint az átalánytámogatás. Bár karácsonyra vélhetően nem mindenkihez érkezik meg az összeg, a cél azonban az, hogy a jövő év elejére mindenki hozzájusson a teljes támogatáshoz.
– Mekkora összeg kerülhet még az idén a gazdálkodókhoz az említett nyolc jogcím keretében?
– A teljes agrártámogatás ez évi keretének legalább az ötven százalékát még az idén ki tudjuk fizetni. Ilyen módon 200 milliárd forintot juttatunk el a magyar gazdálkodókhoz előleg vagy megkezdett végkifizetés formájában.
– A Miniszterelnökség határozott célja, hogy 2017 végéig az összes pályázatot meghirdessék. Felkészült a hivatal erre a tempóra?
– Én is szeretem, ha a feladatokat megfelelő gyorsasággal tudjuk elvégezni. A mi dolgunk a már kiírt pályázatok befogadása, lebonyolítása, ellenőrzése és a kifizetések teljesítése.
(Magyar Idők)
