Tavaly több ültetvény jelentősen károsodott, a gönci termőtájon például a fák pusztulása elérte a 30-40 százalékot, és ez a gazdaságos termelést megnehezíti.
Veszélyben a magyar kajszitermelés, miután tavaly több ültetvény jelentősen károsodott, a gönci termőtájon például a fák pusztulása elérte a 30-40 százalékot, és ez a gazdaságos termelést megnehezíti – mondta Kiss Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten egy szakmai fórumon.
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága tájékoztatót hallgatott meg a Mentsük meg a magyar kajszit! elnevezésű országos kajszibarack-termesztési innovációs programról. Az ügyvezető igazgató a rendezvényen elmondta: a legfőbb ültetvénykárosító a fitoplazma, ami a megfelelő művelés ellenére is jelentős károkat okoz. Tájékoztatása szerint a gönci termőtájon működő Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ) tagjai körében mintegy 50 hektár ültetvény pusztult ki tavaly. Ez a TÉSZ a magyar kajszitermelés 10 százalékát képviseli, mintegy 500 hektárnyi termelőt fog össze.
Magyarországon jelenleg több mint 5 ezer hektáron 20-30 ezer tonna kajszibarack terem évente. A gazdaságok átlagos mérete 1-5 hektár; a kajszit termelő gazdaságok száma mintegy 3 ezer. A kajszitermelés évente mintegy 10-15 milliárd forint árbevételt hoz.
A kajszibarack a kiemelt nemzeti értéktárban szereplő gyümölcs, emellett uniós földrajzi védelemmel is rendelkezik. A gyümölcs nehézségek nélkül értékesíthető Európában, a friss termékek piacának egyik legdrágább gyümölcse. A múlt évben egy kiló kajszibarackot az ügyvezető igazgató által képviselt gönci termőtájon működő TÉSZ mintegy 390 forintért adott el átlagosan. A feldolgozott termékek esetében is keresleti a piac, így mindenki érdekelt abban, hogy a kajszibarack-termelés prosperáljon Magyarországon – jelezte Kiss Gábor. Rámutatott: a növekedés érdekében hosszú távú stratégiára van szükség, amelynek fő eleme, a megmentési program 8-15 év között valósulhatna meg uniós források bevonásával. Először a fák pusztulását kell megállítani, majd versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a termelést.
A program megvalósítására mintegy 500 millió forintra lenne szükség az első négy évben – vélekedett az ügyvezető igazgató. Hozzátette: csak a pusztulás megfékezésével már 50-70 százalékos termésmennyiség-növekedés várható.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlán-biztonsági Hatóság (Nébih) talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szőlőültetvényeket is veszély fenyegeti az aranyszínű sárgaságnak nevezett fitoplazmás betegség miatt. A Nébih mindent megtett a károsító ellen, amit lehetett – mondta el, hozzátéve: a termelőknek a védekezés támogatására 240 millió forint áll rendelkezésére.
A szakértők egyetértettek abban, hogy amennyiben a védekezés nem lesz hatékony, a növénypusztulás a filoxéra korábbi tömeges kártételéhez lehet hasonló. Farkas Sándor (Fidesz), a kertészeti albizottság elnöke az ülésen munkabizottság felállítását javasolta az érintetteknek a hatékonyabb munka összehangolására, a szaktárca bevonásával.
(MTI)
