Az áfa-csökkentés önmagában még nem old meg semmit, viszont a közteher mérséklése az ellenőrzési rendszer hatékonyságának javításával együtt már komoly eredményeket hozhat.
Az áfa-csökkentés önmagában még nem old meg semmit, viszont a közteher mérséklése az ellenőrzési rendszer hatékonyságának javításával együtt már komoly eredményeket hozhat – hangzott el a debreceni Farmer Expo keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megszervezett, élelmiszeripari tapasztalatcserét lehetővé tevő workshopon. Ezt követően az Expóra látogatók a kamara agrárinformatikai akadémiáján is részt vehettek.
Több felszólaló is érintette az áfa-csökkentés kiterjesztésének lehetőségét az élelmiszeripari workshopon, annak kapcsán, hogy a sertéspiacon az 5 százalékos általános forgalmi adó bevezetése kedvező változásokat indított el. Vadász Sándor, a NAK tanácsosa éppen a pozitív következményekből sorolt fel néhányat előadásában: a közteher mérséklése már érzékelhetően fehérítette a gazdaságot, kevésbé ad lehetőséget a csalási célú adó-visszaigénylésre, növeli a foglalkoztatottságot, s ennek eredőjeként magasabb minőségű áruk kerülhetnek forgalomba. Megjegyezte, a kamara törekvése az, hogy minél több termékre kiterjedő általános áfa-csökkentés következzen be az élelmiszeriparban, már csak azért is, mert az Európai Unióban az ágazatban Magyarországon az egyik legmagasabb mértékű ez az adónem.
Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője az aktuális tejpiaci helyzetet elemezte, megemlítve, hogy a hazai termelők válságából az egyik kivezető út a nyerstej áfájának mérséklése lehetne. Ám ez nem elég, mert – ahogy fogalmazott – a területen tevékenykedőknek illene végre egy asztalhoz ülni, nem pedig egymással harcolni, ugyanis csak a további közösen megtalált megoldások vezethetnek eredményre. Hozzátette, a sokat hangoztatott és kívánt integrációt törvény híján is meg lehetne valósítani, mégpedig akár a kamarán belül, a kamarai tagok közötti szakmai összefogással. Mint mondta, volna miről egyezkedni, hiszen a feldolgozóipar gyenge, „húsz éve nem épült Magyarországon egy tisztességes sajtüzem” és szükség lenne egy egységes minőségbiztosítási rendszerre is.
Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője a magyarországi élelmiszeripar várható jövőjét vázolta fel, és e körben tért ki ő is az áfa-kérdésre. Mint mondta, az adómérséklés önmagában nem old meg semmit, viszont ha komplexen, több más, egymással összefüggő területen indítanak el hasonló változást, akkor kedvezően változhat az egész élelmiszeripar helyzete. Ezt egy példával is illusztrálta: a sertés áfa-mérsékléssel egy időben vezették be és pontosították az elektronikus közúti áruellenőrzési rendszert (ekáer) is, s e két lépés együttesen vezetett az ismert, kiváló eredményekre. Varga Lászlóval egyetértve megjegyezte, valóban szükség lenne egy komoly tejipari feldolgozóüzemre idehaza. A szakember az ágazat egyik jelentős problémájának az akut munkaerőhiányt tartja, a másiknak pedig azt, hogy a benne szereplők jóformán csak a saját belföldi helyzetükkel, problémájukkal törődnek, ugyanakkor az európai és a kontinensen kívüli piaci ismeretekkel, illetve trendekkel nem, vagy csak alig foglalkoznak.
A jövő elkezdődött
A péntek délutáni agrárinformatikai szekcióban elsőként Vágner Ákos, a NAK agrárszolgáltatási igazgatója a kamara tápanyag-gazdálkodási tervkészítő szolgáltatásának létrejöttéről, annak felépítéséről, működéséről beszélt. Ezt követően Dóra Sebestyén, az Agrosense cég vezetője a különböző szenzorok növénytermesztésbe bevonásának tapasztalatairól számolt be. Ezekkel többek között optimalizálható az öntözés, figyelemmel követhetőek a növénybetegségek, pontosan behatárolhatók a vetési idők is.
Megyesi Gábor, a Moonsyst értékesítési igazgatója hasonló prezentációt tartott, csak ő az állattenyésztésben alkalmazott informatikát mutatta be. Például kitért a sertések hangalapú megfigyelésére, illetve a bendőszonda alkalmazására is. Előbbivel hangminta alapján kiszűrhető egy-egy beteg állat, utóbbi pedig a tehén gyomrában méri a pH-értéket, és ha savasodást jelez, az szintén betegségre utal. Azt mindkét előadó megjegyezte, hogy bár az alkalmazott eszközök nagyon sok adatot mutatnak, ám ez csak akkor lesz hasznos, ha a gazda tudja is értelmezni azokat, tudja, hogy azok alapján hol és mikor szükséges a növénytermesztésbe vagy az állattenyésztésbe beavatkozni.
Szabó István, a Szent István Egyetem dékánja, az Agrárinformatikai Klaszter főtitkára mindehhez annyit tett hozzá, hogy a mezőgazdaság forradalmi változások előtt áll. Mint mondta, ahogy a 20. században a gépesítés, úgy a 21-edikben az informatika alkalmazása alapjaiban változtatja majd meg az ágazatot. Ma még elszigetelten, itt-ott használják, nem pedig rendszerszerűen, ám a hatékonyság növeléséhez – hosszú távon – e technológiák kiterjedt és értő használata járulhat hozzá a legjobban.
(NAK)
