Magyarország vízügyi nagyhatalom, ám ahhoz, hogy ezt a pozícióját megtarthassa, válaszokat kell adnia az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra.
Magyarország vízügyi nagyhatalom, ám ahhoz, hogy ezt a pozícióját megtarthassa, válaszokat kell adnia az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra. A meglevő vízgazdálkodási rendszerek átalakíthatósága és rugalmassága alapvetően meghatározza az alkalmazkodás lehetőségét – mondta Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének (KTSz) elnöke csütörtökön, az Adaptív vízgazdálkodás magyarországi kihívásai című konferencia megnyitóján.
Kovács Lajos kiemelte, Magyarország a nemzetközi átlagnál jobban ki van téve a klímaváltozás hatásának. Az éghajlat melegedésével nemcsak a hőmérséklet változik, hanem a lehulló csapadék időbeli eloszlása is. Ennek megfelelően a hosszabb nyári száraz időszakokat jóval csapadékosabb téli és kora tavaszi időszakok követik majd. A változó éghajlat kihívására az adaptív vízgazdálkodás eszközével kell válaszolni.
A népességrobbanás, a fokozódó ipari és mezőgazdasági termelés eredményeként az elmúlt 50 évben megháromszorozódott az emberiség vízigénye. A Kárpát-medence egy óriási vízgyűjtő, felszíni vizeinek 96 százaléka külföldön ered és többnyire csak átfolyik Magyarország területén. Ám a klímaváltozás miatt ez a helyzet hamarosan gyökeresen megváltozhat. Óriási beruházásokra lesz szükség az elavult vízhálózatok felújításához és ahhoz, hogy az árvizek feleslegét elraktározzák az egyre sűrűbb és súlyosabb aszályok idejére – mondta a KTSz elnöke.
Kitért arra is, a Klímabarát Települések Szövetsége azért jött létre, hogy helyi, települési szinten megkönnyítse, segítse az elkerülhetetlen változáshoz történő alkalmazkodást, a kihívásokra történő felkészülést.
A KTSz által Gyenesdiáson megrendezett konferencia a novemberi Budapesti Víz Világtalálkozó társrendezvénye. A konferencián vízügyi szakemberek, településvezetők, önkormányzatok klímaügyi képviselők, valamint a KTSz partnerszervezetei vettek részt, akik megvitatták az adaptív vízgazdálkodás szerepét a Nemzeti Vízstratégiában, de szó volt többek között a szélsőséges helyzetek kezelési lehetőségeiről a vízgazdálkodásban, valamint az előrelátó mezőgazdasági vízgazdálkodás lehetőségeiről is.
(MTI)
