Az élelmiszeripari export árbevételének 50 százalékát húsz nagyvállalat adja, ezek közül tizenegynél 100 százalékos, négy esetében többségi külföldi tulajdon van, és mindössze öt cég van hazai tulajdonban.
Hamarosan indul az a támogatási program, amelyben elsősorban hazai cégek kapnak befektetési lehetőséget az élelmiszeripar megújítására – mondta az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke pénteken, Székesfehérváron.
Jakab István az Egészséges magyar élelmiszerek – a helyi gazdáktól az asztalig szakmai eseményen rámutatott, hogy Magyarországon az élelmiszer-feldolgozó ipar szinte teljes egészében külföldi tulajdonban van, így „egyes ágazatok sorsát néhány multinacionális nagyvállalat dönti el”. Kifejtette, az élelmiszeripari export árbevételének 50 százalékát húsz nagyvállalat adja, ezek közül tizenegynél 100 százalékos, négy esetében többségi külföldi tulajdon van, és mindössze öt cég van hazai tulajdonban. Elmondta, a program célja, hogy az egészséges hazai alapanyagokat feldolgozó, profi technológiát alkalmazó cégek jöjjenek létre lehetőleg gazdatulajdonban, vagy résztulajdonban.
Az MTI kérdésére Jakab István elmondta: a pályázók maximum 500 millió forintra pályázhatnak, ennek háromszorosát csak a gazdatársulás keretében létrejövő feldolgozóüzemek kaphatják. Hangsúlyozta, hogy a feldolgozatlan alapanyagok exportálásával „a munkalehetőséget is exportáljuk”. Hozzátette: amennyiben a hozzáadott érték helyben keletkezik, abból több bevétele származik a gazdatársadalomnak, mert az mindig magasabb áron értékesíthető, mint a nyersanyag.
Varga Gábor (Fidesz-KDNP) Sárbogárd és térsége országgyűlési képviselője kifejtette, a fő cél a helyi kistermelők piachoz juttatása Fejér megye déli részén is.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke közölte, hogy a válság idején Franciaországban a kézműves sajtot előállítók esetében az egy főre jutó jövedelem 40 ezerről 45 ezer euróra emelkedett. Azoknak, akik csak nyerstejet értékesítettek, 20 ezer euróra csökkent a bevételük – tette hozzá. Úgy vélte, Európa megbecsüli a valódi nyomon követhetőséget, de a szántóföldtől az asztalig szlogen ma még sok esetben nem igaz. Jelezte, a magyar társadalomnak kell kikényszerítenie, hogy ellenőrizhető folyamat végén jusson el az asztalra az egészséges élelmiszer, amely nyilvánvalóan előtérbe helyezi majd a helyi termékeket.
(MTI)
