Magyarországon több mint 5 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület van, amelyből 2 millió hektáron javasolható és indokolt a mezőgazdasági szennyvíziszap-hasznosítás. Ám alig használják ki ezt a lehetőséget.
Magyarországon több mint 5 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület van, amelyből 2 millió hektáron javasolható és indokolt a mezőgazdasági szennyvíziszap-hasznosítás. Ám alig használják ki ezt a lehetőséget.
Amennyiben nem vigyázunk a termőtalajra, akkor a jövőnk nem biztosítható, ugyanis az életfeltételek kielégítéséhez nagyrészt talajra van szükség – hívta a fel a figyelmet a FAO a tavalyi, a talajok nemzetközi éve alkalmából. A szervesanyag-tartalom csökkenése olyan változásokat idéz elő, amelyek során a talaj elveszíti termékenységét, erodálódik és végül alkalmatlanná válik az élet támogatására.
Magyarország a világon második helyen áll azon a ranglistán, amely a rendelkezésre álló és művelhető területek arányát mutatja ki. Ugyanakkor a klímaváltozás a termőföldjeinket szervesanyag-pótlás és ésszerűbb földhasználat nélkül tovább degradálja. Hazánkban minden 2000 lakosnál nagyobb településen szennyvíztisztító telep létesült, ezáltal a földhasználók számára új lehetőségként jelent meg a mikroelemekkel jól ellátott, magas nitrogén- és foszfortartalmú, kommunális szennyvíztisztításból származó iszapok és a szennyvíziszapból készített termésnövelő termékek felhasználása.
A szennyvíziszap zöme a szennyvíztisztás során szaporodó baktériumokból áll, amelyek a szennyvízből szennyezőanyagokat – nitrogénformákat, foszfort és a tápláléklánc mikroelemeit – gyűjtik össze. Legnagyobb értéke a magas, 75–85 százalékos szervesanyag-tartalom. A szennyvíziszapban lévő szén a legfontosabb tápanyag a talajtermékenységet fenntartó mikroszervezeteknek, ezért élő szervezetekre jellemző tápanyagok találhatók bennük (makro-, mezo- és mikroelemek), illetve nyomelemek. A termékké minősített komposztoknál vizsgáltatják a növények számára fontos anyagokat, mint a kalcium és a magnézium. A kötelező iszapvizsgálatoknál pedig a „szennyező nehézfémeket” nézik meg, amelyek többsége egyébként esszenciális mikroelem. Ilyenek a molibdén, réz, króm, mangán, cink.
Az eddigi tapasztalatok szerint a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításával ökológiai, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és klímavédelmi pozitívumok jelennek meg. A geo-biokémiai körforgás természetes módon valósul meg, a szén visszakerül a táplálékláncba, a talaj termékenységét szolgálva. Minőségét tekintve a szennyvíziszap egy összetett anyag, amelyben megtalálhatóak az élet alapját jelentő biogén elemek. Szemcsemérete révén fizikai talajjavító anyag, összetétele révén pedig elsősorban szénforrás, másodsorban tápanyag.
A szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő hasznosítását szabályozó 50/2001 kormányrendelet szerint a szennyvíziszap magas nitrogéntartalma miatt egy hektáron évente 2,4–3,7 tonna szárazanyagban kifejezett szennyvíziszap hasznosítható. A nitrátérzékeny területeken maximum 170 kg N-hatóanyag-tartalmú iszap helyezhető ki egy hektárra. Nagyságrendileg több mint 5 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület van Magyarországon, amelyből 2 millió hektáron javasolható és indokolt a mezőgazdasági szennyvíziszap-hasznosítás. Az évente termelődő szennyvíziszap (200 000 tonna száraz anyag) hasznosításához 60 000 hektárra van szükség. A szennyvíziszap hasznosításával a kis kötöttségű talajoknál a talajfizikai tulajdonságok javulnak: vízvisszatartóbbá válik, elindul a hővezetés, csökken a defláció, a szerves kolloid a vetési mélységben tartja a csírázáshoz szükséges vízmennyiséget. A komposzttermékek pedig a talaj humusztartalmának közvetlen növelésére, illetve mikroelem-utánpótlásra alkalmasak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Víziközmű Szövetség között folyamatban van egy együttműködési megállapodás megkötése, amelynek célja a vidékfejlesztési szakterület és a víziközmű szektor hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok keretében szerzett információinak, tapasztalatainak és eredményeinek a szakma fejlődésében érdekelt célcsoportok felé történő rendelkezésre bocsátása.
(NAKlap 2016. novemberi szám, fotó: okowater.hu)
