Változik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény, de kedden elfogadták a kormány őszi adócsomagját is, és született rendelet az inváziós fajok elleni küzdelem érdekében is.
Változik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény, de kedden elfogadták a kormány őszi adócsomagját is. Döntött az Országgyűlés: mostantól a rendőrség is bírságolhatja a szabálytalanul drónozókat. Született rendelet az inváziós fajok elleni küzdelem érdekében, és arról is döntöttek a képviselők, hogy módosul a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény.
Változik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény
Módosításokat fogadott el a szőlőtermesztésről, borgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló szabályozáshoz a parlament 191 igen, 4 nem és 3 tartózkodó szavazattal.
A változtatások alapján a hegyközségi tagok megnyilvánulhatnak, ha a borszőlő-termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsöst vagy erdőt telepítenének, illetve a termőföldet más céllal hasznosítanák. A vonatkozó uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia csökkentése érdekében eltörlik a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának előzetes engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget, a jövőben a kivágást utólag, 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak.
Egy év nem művelés után a hegybíró felszólítja a borszőlőültetvény tulajdonosát a rendeltetésszerű művelésére, a felszólítás alapján a tulajdonosnak 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést. Ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a kötelezettségének nem tesz eleget, a hegybíró a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki. A bírság az ültetvény fekvési helye szerinti hegyközség bevétele.
A törvény felhatalmazást ad az agrárpolitikáért felelős miniszternek a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás tartalmának rendeleti szabályozására, valamint a borversenyekre vonatkozó részletes szabályok megállapítására. Pontosítják a térítésmentes származási bizonyítvány kiadásának feltételeit, így a több hegyközségben is tagsággal rendelkező hegyközségi tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen származási bizonyítványt, ha valamennyi hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek.
Szabályozták a borszőlő-termőhelyi kataszterben nyilvántartott föld eladása, illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot megillető elővásárlási, előhaszonbérleti jogot: az csak azt illeti meg, aki az illetékes vagy azzal szomszédos hegyközségben a jog érvényesítését megelőző 2 évben folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.
Inváziós fajok elleni küzdelem
Hatósági rendszert vezet be az invazív fajok elleni fellépésben, és megteremti a szankcionálás lehetőségét az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével összefüggő törvénymódosító csomag, amelyet 159 szavazattal, 31 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyott jóvá a Ház.
A változtatás az intézkedések költségeinek megtérítése érdekében “a szennyező fizet” elvet követi.
A földművelésügyi tárca ismertetése szerint az Európai Unióban mintegy 12 ezer idegen honos faj van, amelynek 12 százaléka bír inváziós tulajdonsággal – vagyis felborítják a meglévő ökoszisztémát -, 37 fajjal kapcsolatban pedig az unió egész területén a legszigorúbb tilalom van érvényben. A parlagfű viszont nem került a listára.
Elfogadták a kormány őszi adócsomagját
Az Országgyűlés elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.
A képviselők 131 kormánypárti – és egy független – igen szavazattal, 38 nem ellenében és 25 – jobbikos és egy LMP-s – tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.
A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.
A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.
A rendőrség is bírságolhatja a szabálytalanul drónozókat
Az Országgyűlés 154 igen, 33 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett elfogadta a légiközlekedésről szóló törvény módosítását, amely rendeletalkotási felhatalmazással lehetővé teszi, hogy a rendőrség is megbírságolhassa a szabálytalanul drónozókat.
Meghatározták a közös felhasználású (polgári-katonai) repülőtér részletszabályait. Ezeket a reptereket a nem nyilvános repülőtér kategóriájába sorolták, mivel elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légi jármű mozgásokat szolgálnak ki. Ilyen repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalták.
A törvény rendelkezik Magyarország légiközlekedési terep- és akadály-adatbázisának létrehozásáról is.
Megszűnt a lajstromozásra nem kötelezett légi jármű fogalma, helyébe a repülőeszköz és a pilóta nélküli légi jármű (drón) lép. A repülőmodell fogalma beolvad a pilóta nélküli légi jármű fogalmába.
A pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésének feltétele, hogy annak vezetője tudja, melyek azok a légterek, illetve területek, ahová nem repülhetnek be. Ilyenek például a védett területek és objektumok, valamint olyan területek fölötti repülések, amelyek térben és időben folyamatosan változnak (például védett személy mozgása, katasztrófa helyszíne, baleset miatt).
A törvény értelmében a HungaroControlnak a pilóta nélküli légi járművek használatát támogató, az aktuális légtér-információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése is a feladata lesz. Így a drónhasználók az alkalmazáson keresztül tudomást szerezhetnek azokról a légterekről, ahol számukra a repülés nem megengedett.
A módosítással a rendőrség is jogosult lett a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt bírságot kiszabni.
Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása
Könnyebben teljesíthetik kötelezettségeiket a jövőben a környezetvédelmi termékdíj érintettjei, miután a Ház 129 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 6 tartózkodással elfogadta a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását.
A változtatás a gépjárműátalány fizetésének lehetőségét kiterjeszti a kishaszongépjárművekre és az autóbuszokra is, emellett ösztönzi az újbóli felhasználást, miközben tovább egyszerűsíti az egyéni hulladékkezelést.
A jövőben nem kell termékdíjat fizetni azon, termékdíjköteleles termékek után, amelyeket újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítés során állítottak elő.
Az egyéni hulladékkezelést választók termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási teljesítményük függvénye, a díj kiszámításakor a tárgyévi kibocsátást kell alapul venni.
(MTI)
