A záródokumentum elfogadásával lezárult a háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó
A záródokumentum elfogadásával lezárult a háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozó, amelyen 117 országból 2200 küldött, állam- és kormányfők, miniszterek, a tudományos, az üzleti és a pénzügyi világ meghatározó szereplői vitatták meg a 21. század vízügyi kihívásaira adható megoldásokat.
Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Nemzetközi Programbizottság társelnöke a záró dokumentumot bemutatva annak fő üzeneteként fogalmazta meg, hogy a víz a legkritikusabb természetes erőforrás, a víz összeköti a nemzeteket, a földrészeket és a térségeket.
Ameenah Gurib-Fakim, a Vízügyi Elnöki Testület társelnöke, a Mauritiusi Köztársaság elnöke hangsúlyozta: a víz nemcsak életfontosságú erőforrás, hanem összekötő kapocs, amely az emberek égető problémáira is választ adhat a világ számos pontján. Kifejtette: háromnapos intenzív munkával sok vízügyi kérdést vitattak meg, és olyan fontos iránymutatásokat hoztak, amelyek elengedhetetlenek a fenntartható fejlődés megvalósításához. Az ajánlások valóban komoly segítséget jelentenek a világ vezetőinek – vélekedett.
A mauritiusi elnök beszédében köszönetet mondott Áder János köztársasági elnöknek a találkozó megrendezéséért, hiszen – mint mondta – a tanácskozás valóban nagy előrelépést jelent.
Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára kiemelte: a víz hatékony felhasználása alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés megvalósítása és a jövő generációk szempontjából. Még mindig sok munka áll előttünk, mindenkinek biztosítani kell a tiszta, megfizethető vizet és a szanitációt, a víz minőségét javítani kell és meg kell védeni a vízzel kapcsolatos ökoszisztémát – magyarázta. Az államtitkár szerint a találkozó minden érintettet összehozott, akik a következő években a vízgazdálkodással foglalkoznak, így fontos mérföldkövet jelentett. A tanácskozás megmutatta, hogy a víz összeköt, és kötelességünk az országok közötti együttműködés megvalósítása a vízügyekben – mondta.
A szervezők tájékoztatása szerint a diplomáciai, tudományos és gazdasági jelentőséggel bíró világtalálkozó résztvevőinek elsődleges célja az volt, hogy megoldási javaslatokat dolgozzanak ki a három évvel ezelőtti budapesti találkozón meghatározott vízügyi jövőkép érdekében, illetve az ENSZ fejlődési programjába beépített – célok eléréséhez.
A találkozón 52 panelbeszélgetés, 16 kísérő program, 8 civil-, 7 tudástechnológiai- 5 női- és 8 ifjúsági fórum keretében vitatták meg a kihívásokra adható válaszokat. Elkészült a záródokumentum is, ebben olyan cselekvési tervet fogalmaztak meg, amelynek megvalósítása összhangban van az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és szorgalmazza a különböző szektorok összefogását. A világtalálkozó keretében ülésezett az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke által létrehozott Vízügyi Elnöki Testület is, amely tizenkét állam- és kormányfőből áll, és amelyben Magyarországot Áder János képviseli.
(MTI)
