Szerbiának adhatja át a készleten lévő és eddig fel nem használt bőrcsomósodáskór elleni vakcinákat a magyar hatóság. Ezzel a vajdasági területeken tartott szarvasmarhák is védetté válhatnak a jelentős gazdasági károkkal fenyegető betegség ellen, illetve csökken a déli határ mentén a fertőzés előfordulásának lehetősége.
Magyarországi oltóanyaggal védekezhetnek a vajdasági területeken a szarvasmarhákat érintő bőrcsomósodáskór ellen a szerb hatóságok, hazánk ugyanis felajánlotta déli szomszédunknak az eddig készleten lévő vakcinákat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Magyar Időkkel közölte: a jelenleg tárolt oltóanyagot hazánk felajánlotta az Európai Uniónak, illetve a már vakcinázást folytató országoknak.
Az előzetes egyeztetések alapján a szerbiai állat-egészségügyi hatóság azzal a feltétellel kaphatja meg a hazai oltóanyagot, ha azt a magyar határhoz közeli területeken élő fogékony állatok oltására használják fel, ezzel is védve a hazai állattartók érdekeit. A Nébih 2016 nyarán 210 ezer adag, bőrcsomósodáskór elleni vakcinát vásárolt. Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy veszély esetén beoltsák az állatokat. A jelenlegi készleten lévő oltóanyag felhasználhatósága azonban a nyáron lejár, ezért már az év elején a hatóság elindította az újabb közbeszerzési eljárást, hogy biztosítani tudja az év második felére is a megfelelő mennyiségű vakcina beszerzését.
A betegség előfordulását hazánkhoz legközelebb 2016 júliusában, Közép-Szerbiában állapították meg a Branicevo körzetben, ez hozzávetőlegesen 200 kilométernyire van a magyar–szerb határtól. Az elmúlt év őszén a balkáni régióban tovább terjedt a járvány, de a hideg beálltával a járványkitörések száma jelentősen visszaesett, 2017-ben eddig összesen kétszer fordult elő a betegség Európában. Mindez annak is köszönhető, hogy a dél-európai országokban tavaly megkezdték az állatok oltási programját. A járvány megállt, így Magyarországon azóta sem kellett vészvakcinázást elrendelni.
A hatóság tájékoztatása szerint a bőrcsomósodáskór emberre nem veszélyes, de komoly közvetlen és közvetett gazdasági károkat okozhat. A kór jelenléte miatt a gazdaságokban csökken a tejtermelés mennyisége, a leölt állatok bőrét pedig nem lehet felhasználni, ráadásul további szövődményekkel is járhat a megbetegedés. A közvetlen veszteség a teljes kár negyven-hatvan százalékát érheti el. A közvetett károk azonban még ennél is nagyobbak lehetnek. A betegség megjelenését követően ugyanis az élő állatra és bizonyos termékekre vonatkozó európai uniós kereskedelmi korlátozások lépnek életbe, és ideiglenesen vagy tartósan leáll az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem is.
Bár korábban nem ajánlották az állatok vakcinázását, indokolt esetben mára lehetővé vált ezúton is védekezni a kór ellen. A beoltott állatok esetében azonban a szabályok szintén szigorú megkötéseket tartalmaznak. A Nébih tájékoztatása szerint hazánk felkészült a vakcinás védekezésre, azonban a jelenleg érvényes nemzetközi állat-egészségügyi előírások európai és világszinten egyaránt a vakcinázással elért mentesség esetén szinte ugyanolyan szigorú korlátozásokat írnak elő, mint a betegség megjelenésekor. Emiatt vakcinázásra kizárólag magas kockázatú járványveszély esetén kerülhet sor, az országos főállatorvos által elrendelt oltási program részeként. Ennek elrendeléséig továbbra sem lehet beoltani ezen betegség ellen az állatokat.
(Magyar Idők)
