Az agrárminiszterek egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt, erősödő negatív hatásainak eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a víz- és agrárszektor közötti hatékony együttműködés.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédében emlékeztetett, hogy már a jelenleg hatályos Közös Agrárpolitika is számos olyan eszközt tartalmaz, amely alkalmas a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Az agrártárca vezetője kiemelte, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról folyó vitában nem szabad elfelejtkezni arról a tényről, hogy az EU gazdálkodói világviszonylatban is a leginkább környezettudatos agrártermelőknek számítanak. Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, egyszerűbb nevén a zöldítési rendszer alapvetően jó és hasznos eszköz. Ennek egyes elemei azonban további finomhangolásra szorulnak a hatékonyság növelése és a jobb alkalmazhatóság érdekében. Az új Közös Agrárpolitika tervezése során alapvető fontosságú lesz megtalálni az egyensúlyt a környezeti fenntarthatóság és a nemzetközi versenyképesség igénye között. A zöldítés esetleges további elmélyítése nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek pusztán a termelés és így a gazdák által elérhető jövedelem csökkenését eredményezik.
Fazekas Sándor kifejtette, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztése kitörési lehetőséget jelenthet a gazdálkodóknak, azonban az öntözéspolitikát a rendelkezésre álló vízkészletekkel összhangban szükséges megtervezni. Magyarország álláspontja az, hogy Európában a víztakarékos, hatékony technológiák elterjedése biztosíthatja a fenntartható fejlődési célok teljesülését. Emellett az éghajlati viszonyokhoz illő hagyományos, nem génmódosított növényfajták alkalmazásával, például szárazságtűrő növények termesztésével, valamint génbankjainkban őrzött, mára esetleg már kevésbé széles körben termesztett fajták nemesítésével célzott válaszokat adhatunk a kihívásokra. Az agrártárca vezetője tájékoztatta minisztertársait és az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarország Kormánya szorgalmazza a mezőgazdasági termelés biztonságának növelését szolgáló aszály-monitoring és aszály-előrejelző rendszerek kiépítését.
A magyar szaktárca vezetője szerint a mezőgazdaságban is elengedhetetlen az innováció, azonban az elsődlegesen ipari jellegű élelmiszertermelés nem lehet az uniós mezőgazdasági szereplők számára kizárólagos jövőbeni alternatíva. Az ilyen jellegű innovatív elképzeléseket nem a Közös Agrárpolitika meglévő értékeinek rovására, hanem csak kiegészítő közösségi források biztosításával szabad finanszírozni – fogalmazott Fazekas Sándor.
Az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés szempontjai alapján uniós szinten nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a mezőgazdasági alapanyag-termesztés, továbbá a fehérjetakarmány előállításának ösztönzése. Utóbbi kapcsán a földművelésügy miniszter elmondta, hogy a magyar kormány elengedhetetlennek tartja a hazai szójatermesztés fellendítését. Közép- és hosszú távon fel kell hagyni azzal a gazdaságilag jelenleg ugyan rentábilis, de a jövőre nézve bizonytalan, külső tényezőktől való súlyos függést eredményező gyakorlattal, hogy a takarmány döntő részét harmadik országokból importáljuk – érvelt Fazekas Sándor. Mint kiemelte, a magyar kormány célja, hogy a Közös Agrárpolitika két pillére egymást kiegészítve biztosítsa a hazai gazdálkodók hosszútávú fejlődését és versenyképességük javítását. Bármilyen új célkitűzés megvalósításához megfelelő többletforrásokat kell biztosítani az EU közös költségvetéséből.
Fazekas Sándor az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozójának alkalmával kétoldalú egyeztetésen tárgyalt Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztossal az aktuális mezőgazdasági kérdésekről, elsősorban a Közös Agrárpolitika 2020 utáni szabályainak lehetséges irányairól. Ugyanezekről a témákról egyeztetett a magyar miniszter az Európai Néppárthoz tartozó német, osztrák, horvát és ír mezőgazdasági tárcavezetőkkel, valamint az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának lengyel elnökével.
(FM Sajtóiroda)