A Belügyminisztérium (BM) öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tervezi, együttműködve a Földművelési Minisztériummal (FM ), az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF), az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK).
Az öntözés és maga a stratégia célja a termelés és a minőség stabilizálása és növelése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mint létfontosságú rendszerelem biztonságba helyezése a klímaváltozás hatásaira reagálva, valamint a felszíni vizek hazánkban tartása.
A stratégia részeként a kamara vállalta, hogy 2014 után újra felméri a vízigényeket, amelyre várhatóan 2017 őszén kerül sor. A stratégia megalkotásának műhelymunkálatai jelenleg is zajlanak az OVF koordinálásával. Ezúttal az öntözésfejlesztési stratégiát alapvetően az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez, a vízgyűjtőrendszerekben rendelkezésre álló vízkészlethez és a tényleges öntözési igényekhez tervezzük kialakítani.
A stratégiában hazánk termőterületeit a vízzel elláthatóság és termeszthetőségi szempontok alapján öntözhetőségi övezetekbe kívánjuk sorolni úgy, mint öntözhető, kis beavatkozással öntözhetővé tehető, nagy beavatkozással öntözhető és a feltételek nem adottak (környezetvédelmi, természetvédelmi, aránytalanul nagy költség miatt), jelenleg nem öntözhető területek. Az övezetek tulajdonságaihoz illeszkedően fejlesztési irányok, intézkedési tervek kerülnek kialakításra, amelyek mind rövid, mind hosszú távon megoldást adnak az adott övezetben szükséges beavatkozásokra.
A stratégia továbbá megoldási javaslatokat fogalmaz meg az öntözésfejlesztés jelenlegi kihívásaira, többek közt a termelői együttműködések hiányára, a felszíni vizek közvetlen termelői elérhetőségének nehézségeire, a mezőgazdasági területek elaprózott tulajdonosi szerkezeteire, az infrastruktúra helyzetére (felszíni vízrendezési művek üzemeltetési problémáira), végül, de nem utolsósorban a vízjogi engedélyezési rendszer összetettségére.
(NAKlap, 2017. június)
