Az agrárkamara elkötelezett egy biomassza-alapú gazdaság megalapozását lehetővé tévő nemzeti stratégiaalkotási folyamatban – fogalmazódott meg az OMÉK keretében megtartott, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közös szervezésű konferenciáján.
Hatékony kormányzati szerepvállalás szükséges a biomassza-alapú gazdaság újjászervezéséhez. A tudatos elmozdulás lehetővé teheti az erőforrás-hatékony, hulladékmentes és fenntartható gazdálkodás kialakítását – jelentette ki Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a szeptember 21-i tanácskozáson. A részletekről szólva elmondta, a fenntartható gazdaság egyik sarokköve lehet a fosszilis erőforrásokról a biomasszára való áttérés. Viszont a rendelkezésre álló biomassza mennyisége a termelés és feldolgozás átgondolt és jól szervezett tervezését igényli.
A biomassza-alapú gazdaság már ma is létezik, de fenntarthatóvá tétele, az erőforrás-hatékony, hulladékmentes gazdálkodás stratégiai szervezést igényel a kutatás-fejlesztés és innovatív megoldások mentén. Az FM és a NAK konferenciáján a fő cél volt felhívni a figyelmet, hogy ez a terület a jövőben széles körű, ágazatok közti együttműködést és együtt gondolkodást igényel, amelynek nemzeti és ezzel párhuzamosan a makro-regionális szintű stratégiai építkezését kell elkezdenünk.
A rendezvényen Győrffy Balázs, a NAK elnöke kifejtette: az Európai Bizottság a Biomassza Alapú Gazdaság Stratégiáját 2012-ben indította el, ezért a közép- és kelet-európai régió, így Magyarország számára is egyre nyilvánvalóbb az ilyen irányú stratégiai elmozdulás szükségessége. A közép- és kelet-európai régió számára sok a még kihasználatlan lehetőség az agráriumban, az élelmiszeriparban, az erdészetben, valamint a vízben képződő biomassza tekintetében. Ennek megfelelően ezeket az erőforrásokat a jelenleginél hatékonyabban, a fenntartható hasznosítás jegyében kell felhasználni a jövőben. A köztestület elnöke hangsúlyozta: a siker nagymértékben a kutatás és az innováció intenzitásának, illetve eredményességének függvénye, amely által a biomassza versenyképes termékké alakul át. A NAK felismerve ennek jelentőségét már a kezdetektől támogatja a BIOEAST közép- és kelet-európai kezdeményezést, és elkötelezett egy nemzeti stratégiaalkotási folyamat sikerességéért, amiért hajlandó akár komolyabb erőforrásokat is mozgósítani a gazdasági szereplők bevonásáért, illetve támogatásukért a későbbi megvalósításban.
A konferencián külföldi meghívott előadók osztották meg tapasztalataikat arról, hogy miért fontos és hogyan történhet a gazdaság ezen új irány szerinti fejlesztése. Davide Amato, az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságának munkatársa bemutatta az EU-szintű törekvéseket és közös stratégiát, majd Toomas Kevvai, az észt Mezőgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára és Manual Lainez Andrés, az INIA (Spanyol Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóintézet) igazgatója számolt be saját nemzeti szintű stratégiaalkotásuk tapasztalatairól.
Kovács Barna, a BIOEAST közép- és kelet-európai kezdeményezés tanácsadója előadásában szintén felhívta a figyelmet a stratégiaalkotás időszerűségére ebben a makro-régióban. A konferencia második felében hazai szereplők mutatták be sikeres példákon keresztül, hogy kutatásra és innovációra alapozott együttműködések keretében hogyan kezdték meg a gyakorlatban a biomassza-alapú gazdaság építését. Az előadók rávilágítottak ugyanakkor a jelenleg meglévő szabályozásbeli hiányosságokra is, amelyek a hozzájuk hasonló kezdeményezések fejlődését is gátolják.
(FM Sajtóiroda/nak.hu)
