A Vidékfejlesztési Programban (VP) eddig 969 milliárd forint értékben hirdettek meg pályázatokat, az 1300 milliárd forintos keret mintegy kétharmadát – mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Vitályos Eszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában közölte: a programban összesen 68 pályázati felhívást tettek közzé a mostani – 2014-2020-as – uniós pénzügyi ciklusban. Ezek közül 35 pályázati felhívást lezártak, 33 pályázati felhívás még nyitott, 345 milliárd forintos keretösszeggel.
Hozzátette: a programban – a determinációkkal együtt – eddig mintegy 774 milliárd forintra, több mint 60 százalékra vállalt kötelezettséget az irányító hatóság. A kifizetések nagysága pedig meghaladta a 150 milliárd forintot. A kifizetések összege nagymértékben emelkedik majd, ha a projektek értékelése befejeződik – jegyezte meg az államtitkár.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hozzáfűzte: átalakították a korábbi kifizető ügynökséget, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feladatait a megyei kormányhivatalok és a Magyar Államkincstár vette át. A munkát ez év elejétől végzik a mostani felállásban a feladatokat átvevő szervezetek. Az új kifizető ügynökség végleges akkreditációja várhatóan ez év október 15-től lesz érvényes.
A program végrehajtásáról elmondta: júniusban még csak 480 milliárd forintra volt kötelezettségvállalás, azóta ez az összeg mintegy 300 milliárd forinttal nőtt. Megjegyezte: vannak olyan részei a Vidékfejlesztési programnak, amelyeket egy évnél előbb nem lehet kötelezettségvállalással lefedni – ez több mint 100 milliárd forint – így most a kötelezettségvállalási lefedettség a teljes forrás 65 százaléka.
Az államtitkár kiemelte, a nyár folyamán folyamatosan döntöttek a pályázatokról: az élelmiszeriparhoz köthetően a mezőgazdasági vállalkozások és az élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások pályázhattak, és egy, összességében több mint 90 milliárd forintos döntést sikerült meghozni ezen a területen. Emellett még vannak további, folyamatban lévő ügyek – jegyezte meg. Így mintegy 180-200 milliárd forint összegű olyan beruházás valósul majd meg a következő két évben, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára egyaránt meghatározó lesz.
Közölte, ezen túlmenően a települési önkormányzatok számára mintegy 25 milliárd forintot ítéltek oda, ebből a forrásból 800 település kapott támogatást. A kertészeti pályázat esetében is határoztak több mint 25 milliárd forint támogatási összegről, amelyben például hűtő, gomba és fóliaházak, valamint ültetvénytelepítések finanszírozásáról döntöttek. Hozzátette, az idén még várható például a szarvasmarhatartást, a baromfitenyésztést és a juh-, valamint kecsketartást támogató pályázatokról való döntés is, illetve értékelik még a fiatal gazdák támogatási kérelmeit és az úgynevezett kisdiverzifikációs támogatásra beadott kérelmeket is.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy a vidékfejlesztési források viszonylag magas arányban beruházási projekteket tartalmaznak. A rendelkezésre álló források több mint 50 százalékát beruházásra különítették el. Ez 665 milliárd forint, amiből a kötelezettségvállalás 214 milliárd forint. A normatív támogatások – amelyek terület- vagy állatlétszám alapúak – a teljes VP-keret 44 százalékát teszik ki. Ebből 317 milliárd forint ötéves, míg 57 milliárd forint több mint ötéves kötelezettségvállalású. A normatív támogatások 85 százalékára már kötelezettséget vállaltak – mondta az államtitkár.
A bizottság előtt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kormány az agrárbürokrácia csökkentése érdekében is számos lépést tett, 2016-ig összesen 257 jogszabályt módosítottak. Emellett a bürokratikus intézményrendszerhez is hozzá kellett nyúlni – mondta a miniszter. Hozzátette: az MVH átalakítása – minden ellenkező vélemény ellenére – zökkenőmentes és sikeres volt. Emellett a területi közigazgatás működését is stabilizálták és megerősítették. Példaként említette a kormányhivatalok átalakítását, amelyekbe az MVH tevékenységeit is célszerűen integrálták, amely így egységesítette a működést.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kiemelte: a szervezeti rendszer átalakítása megtörtént. A stratégiai szabályozás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) tekintve a Miniszterelnökségnél van, míg a Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hatáskörébe tartozik. A kifizető ügynökség feladatait a Magyar Államkincstár látja el. A területi illetékességi szervezetek a kormányhivatalok, az irányító hatóság pedig a Miniszterelnökségen működik. A jogorvoslati rendszer az EMVA esetében a Miniszterelnökségnél, míg az az EMGA esetében az FM-nél van – mondta az államtitkár.
A bizottság keddi ülésén Lázár Jánost hallgatták meg, akinek felkérésére a szakmai válaszokat az államtitkárok ismertették. A miniszter általános véleményt fűzött egy-egy kérdéskörhöz. Elmondta például, hogy minden pályázat esetében túljelentkezés van, és olyan pályázat, amelyen mindenki nyer, csak ritkán, speciális esetben fordul elő. Ilyenként említette az erdőtelepítést. Aláhúzta: aki csak pályázati pénzből szeretne megélni, fejleszteni, annak a gazdálkodása jövőjét át kell gondolnia, mert a magyar mezőgazdaságnak talpon kellett maradnia akkor is, amikor semmiféle uniós támogatás nem volt, és talpon kell maradnia akkor is, ha már nem lesz ilyen típusú uniós támogatás.
(Világgazdaság)
