Gyengébb kukoricatermésre számít a szaktárca. Az idei hozamok a napraforgónál és a cukorrépánál megközelítik a tavalyi szintet, a burgonya hozama 8,1 százalékkal haladja meg a múlt évit.
A Betakarítási koordinációs bizottság ülését követően Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára elmondta, gyengébb termésátlaggal kell számolni kukoricából, amelyért a nyári hőhullámok okolhatók. A mennyiségek nagy eltéréséket mutatnak térségenként is.
A szántóföldi növények közül még mindig a kukoricát termesztik a legnagyobb, több mint 1 millió hektáros vetésterületen. Eddig mintegy 92 ezer hektárról takarították be a termést, a termésátlag pedig mintegy 6,3 tonna hektáronként. Ennek alapján 6,0-6,5 tonna közötti országos átlaggal lehet majd számolni, szemben a tavalyi 8,6 tonnás rekordhozammal. A belföldi ellátás a gyengébb eredmények mellett is biztosított, és exportra is jut a számítások szerint, kb.2,3 millió tonna.
A napraforgó betakarítása az esőzésekig jól haladt, országosan elérte a 70 százalékot. A termésátlag 2,8-2,9 tonna hektáronként, és az olajtartalom is jó. A legmagasabb, 3 tonna feletti hektáronkénti termésátlagokat továbbra is Tolna, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéből jelentették.
A szója 66 ezer hektáros vetésterületének 34 százalékról takarították be a termést. a hozam 2,4 tonna körül alakul hektáronként. A burgonya betakarításának készültsége 83 százalékos, a termésátlag 27 tonna körül alakul hektáronként. A cukorrépa betakarítása is folytatódott a 16 ezer hektáros vetésterületről, az országos készültség 14 százalékon áll. A termésátlag 63 tonna körüli hektáronként.
Az idei hozamok a napraforgónál és a cukorrépánál megközelítik a tavalyi szintet, a burgonya hozama 8,1 százalékkal haladja meg a múlt évit. Az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, a kukorica kivételével, minden növény hozama 5-17 százalékkal nőtt.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a belföldi piaci árak az elmúlt hónapban, a világpiaci árakkal párhuzamosan, enyhén emelkedtek. Nem történt olyan esemény, ami lényeges ármozgást okozott volna. Egyedül a forint árfolyamának gyengülése befolyásolta az exportárakat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján Magyarországon például a malmi búzánál 45 400 forint a tonnánkénti ár, míg egy évvel korábban 40 500 forint volt. Takarmánybúzánál 43 003 forint a tonnánkénti ár, egy évvel ezelőtt 37 300 forintot tett ki. Takarmánykukoricánál az országos átlagár 43 ezer forint a tonnánként, míg egy évvel ezelőtt 38 500 forint volt.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az árakkal kapcsolatban elmondta, kb. 50 ezer forintos tonnánkénti árat szeretnének elérni a termelők a kukorica és a búza esetében is. Ez az a szint, amely a gazdálkodók biztos megélhetését garantálná. Mint mondta, azokon a helyeken, ahol a hozam gyenge volt, sokszor a földalapú támogatással együtt sem jövedelmező a termelés. Hangsúlyozta, fontos, hogy a versenyképesség megtartása, illetve növelése érdekében a gazdálkodók a legkorszerűbb agrotechnikát alkalmazzák.
A vetési munkálatokat a múlt heti időjárás hátráltatta, a magágyak minőségére azonban pozitívan hatott. A hét első felében a Dunántúlon, míg második felében a keleti országrészben volt több csapadék, jellemzően mintegy 20-50 milliméter közötti mennyiségben. Az őszi káposztarepce vetése 96 százalékos, a nagyon korán elvetett állományok már 4-6 levelesek, már megjelentek a kártevők is. Az őszi búza vetése is elkezdődött, a vetési szándék 965-966 ezer hektár az előzetes adatok alapján. Az őszi vetések magágykészítése mintegy 40 százalékos készültségi szinten van.
Czerván György elmondta, az idei tervezett vetésterület, főként a napraforgónak és a szójának köszönhetően, a tavalyinál 1,7 százalékkal nagyobb, de az elmúlt öt év átlagától 4,9 százalékkal elmarad.
(Agrofórum Online)
