Párizs a 2020 utáni időszakra vonatkozóan hajlandó lenne arra, hogy az Európai Unió új védelmi és biztonsági prioritásainak finanszírozása érdekében megkurtítsa a közös mezőgazdasági politika rendelkezésére bocsájtandó pénzösszegeket.
„Az EU többet ér, mint napi egy csésze kávé” címmel idézi a vezető svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, aki kijelentette, Brüsszelnek a Brexit miatt is több pénzre lesz szüksége a következő pénzügyi periódusban.
A 2014-től 2020-ig tartó pénzügyi időszakban a tagországok bruttó nemzeti jövedelmüknek egy százalékával járulnak hozzá az uniós költségvetéshez. Ez egy adófizetőre naponta egy csésze kávé árának felel meg, mondta Juncker, hozzátéve, nem kaphat mindenki ingyen sört és az EU többet ér, mint napi egy csésze kávé.
Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa elmondta, a Brexit miatt 12-13 milliárd euró lesz a hiány, miközben az Európai Uniónak új feladatai lesznek a határvédelem és a katonai védelem terén.Ez a hiány nem egyenlíthető ki spórolással, tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy szerinte az uniós költségvetéshez nem kellene az EU bruttó nemzeti termékének 2 százaléka, „csak egy picit több mint 1 százaléka: 1,1 százalék” – mondta.
Ami például megoldható, ha a műanyagra adót vetnek ki.
Juncker is és Oettinger is egyértelműen megerősítette, írja a lap, hogy ők alapvetően nem tennék kérdésessé a mezőgazdasági politika és a kohéziós politika tételeit. Viszont reformra mindkét területen szükség van – így Juncker.
Amire valóban számítani lehet, az egyáltalában nem ilyen megnyugtató az uniós támogatásban részesülő gazdáknak.Ezt a francia Contexte hírportál exkluzív értesüléséből láthatjuk.
Ugyanis birtokukba jutott a francia kormány azon belső irata, amely szerint Párizs a 2020 utáni időszakra vonatkozóan hajlandó lenne arra, hogy az Európai Unió új védelmi és biztonsági prioritásainak finanszírozása érdekében megkurtítsa a közös mezőgazdasági politika rendelkezésére bocsájtandó pénzösszegeket.
Azaz a 2020-tól kezdődő költségvetési időszakra nézve két dolog is fenyeget. Az egyik az, hogy megvonják Magyarországtól a kohéziós alapok egészét vagy egy részét, mert nem vagyunk hajlandóak abból a hatalmas jótéteményből és előnyből részesülni, amely Brüsszel és a nyugati országok szerint a migrációból fakad, és az EU világában a történelemben először a jóból büntetés, mégpedig súlyos büntetés terhe mellett kötelező részesedni.
A másik pedig a készülődő agrártámogatások megvonása. Hiszen fegyverkezni kell „a bármikor bekövetkezhető orosz agresszió megelőzésére/kivédésére”, ugye?
