Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén döntött többek között a bioüzemanyagok felhasználási részarányáról és a biomassza-felhasználás csökkentéséről.
A képviselő-testület strasbourgi ülésén nagy többséggel jóváhagyott tervezet szerint 2030-ra 35 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot. Emellett a közlekedési szektor energiafelhasználásának 12 százalékát is zöld forrásokból kellene előállítani. A javaslat szerint „az elsőgenerációs, élelmiszer-alapú, erdőirtást serkentő bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani, arányuk a közúti és vasúti közlekedésben legfeljebb 7 százalék lehet”, a pálmaolajat 2021-re viszont ki kell vezetni a piacról. A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok arányának 2021-re legkevesebb 1,5 százalékot, 2030-ra 10 százalékot kellene elérnie.
A képviselők ezeken felül támogatási rendszert hoznának létre, hogy a fenntarthatatlan biomassza-felhasználás helyett a környezetbarát források és technológiák jussanak nagyobb szerephez. Úgy vélik, az energiatermelésben a maradék- és hulladékfának kell elsőbbséget biztosítani.
Az EP a most elfogadott tárgyalási mandátum alapján fog egyeztetéseket kezdeni a másik uniós társjogalkotó szervvel, a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal, illetve az Európai Bizottsággal. Szakértők szerint az uniós parlament álláspontja ambiciózusabb, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata, egyes környezetvédő szervezetek szerint ugyanakkor határozottabban kellene fellépni a bioetanol ellen.
– Az erőteljes bioüzemanyag-lobbi lesöpörte az Európai Parlament azon tervezett reformjait, melyek véget vetnének annak, hogy élelmiszereket égessenek üzemanyag-előállítás céljából – közölte Marc-Olivier Herman, az Oxfam nemzetközi civil szervezet munkatársa.
– Mivel az EP 7 százalékban határozta meg a hagyományos bioüzemanyag-előállítás használati mértékének szintjét, ezzel hosszú távon elhárult a bioetanol- és fehérje-előállítást fenyegető veszély
– közölte Gyürk András, Hölvényi György és Erdős Norbert EP-képviselői közös nyilatkozatukban.
Hölvényi György arra emlékeztetett, hogy a bioüzemanyag-előállításból származó melléktermékek fontos alternatív fehérjeforrásokat jelentenek. Az EP környezetvédelmi szakbizottságának tagja hangsúlyozta, hogy Európának fehérjenövény-stratégiára van szüksége ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja az állati takarmányokban felhasznált – főként génmódosított – szójabab és szójadara nagymértékű importját.
– Az Európában fenntartható módon előállított hagyományos bioüzemanyagok kulcsfontosságú szerepet töltenek be ebben a stratégiában, indokolatlan korlátozásuk ellentétes lenne az európai fogyasztók érdekeivel – fogalmazott a politikus.
Erdős Norbert kijelentette, Magyarország földrajzi és klimatikus adottságaiból, valamint tradícióiból adódóan kukoricatermelésben uniós viszonylatban kifejezetten versenyképes. Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja hozzátette, a bioetanol-előállítás megjelenését megelőzően a 4-5 millió tonna többletet terményként, feldolgozatlan formában értékesítették a magyar termelők, amely sok esetben a terményárak jelentős esésével járt és évről-évre komoly veszteséget okozott a gazdáknak.
– Az etanolipar belépésével ezt sikerült közel 2 millió tonnával csökkenteni, s remélhetőleg hamarosan már évi 3 millió tonna kukorica feldolgozását is elérjük – tette hozzá a képviselő.
