Több mint 2,5 milliárd forintos költséggel a belvíz és az aszály okozta kockázatok mérséklése érdekében indult közös szerb-magyar vízgazdálkodási projekt a Dél-Alföldön és a Vajdaságban uniós támogatással.
Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának adjunktusa a programot bemutató szerdai konferencián elmondta, a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, amelyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek.
Ezek közül területi kiterjedését és gazdasági hatását tekintve is az aszály és a belvíz a legjelentősebb. Ezek környezeti, gazdasági és – a régió jelentős részben mezőgazdaságból élő lakossága számára – társadalmi problémákat okoznak – közölte a szakember.
Az adjunktus hozzátette, hogy a változások a Duna-Tisza-köze legmagasabban fekvő területén, a Homokhátságon a legjelentősebbek, ahol a talajvízszint több méteres csökkenésével együtt már a természeti környezet átalakulását okozzák.
A 2019 szeptemberéig tartó projekt keretében az SZTE az Újvidéki Egyetemmel, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal, valamint a vajdasági vízgazdálkodási közvállalattal közösen olyan hatékony, más térségekben hasznosítható technológiát dolgoz ki, amelynek köszönhetően pontosan azonosítható, hol van aszály- és belvízveszély.
A program célja, hogy minél részletesebb, a közvetlen környezetükre vonatkozó információkkal lássák el a térségben élőket az aszály és belvíz okozta kockázatokról. A csatornák kapacitását és állapotát folyamatosan mérő rendszert dolgoznak ki, a gazdálkodók számára pedig adatokat szolgáltatnak arról, rendelkezésére áll-e az öntözéshez víz és érdemes-e öntözni, a növényzet képes-e felvenni a vizet.
A projekt részeként egy aszály- és belvízkutató monitoring központot is létrehoznak, amelynek a határon átnyúló szakmai munka mellett feladata a szoros kapcsolat megteremtése a tudományos szféra és a felhasználók között.
