Magyarországon 186 000 hektár ökoterület található, ezen 3414 gazda végez biotermelést, további 442 előállító bioélelmiszer-feldolgozást folytat. Az egy főre jutó hazai bioélelmiszer-fogyasztás 3 euró – derül ki egy átfogó nemzetközi tanulmányból.
A bioélemiszerek iránt növekvő fogyasztói igény tapasztalható, a gazdák szívesen termesztenek bioalapanyagokat. Ennek köszönhetően az ökológiai gazdálkodási tevékenységgel foglalkozó országok száma 178-ra nőtt – tartalmazza az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FIBL) és az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) 2018-as jelentése.
2016-ban – 7,5 millió hektáros növekedéssel – 57,8 millió hektárra nőtt az ökogazdálkodásba vont területek nagysága. A világ bioterületeinek majdnem fele a csendes-óceáni térségben található (27,3 millió hektár), amelyet jócskán lemaradva Európa (13,5 millió hektár) és Latin-Amerika (7,1 millió hektár) követ. A legkiterjedtebb ökoterülettel Ausztrália (27,2 millió hektár), Argentína (3 millió hektár) és Kína (2,3 millió hektár) büszkélkedhet. Viszont ország területhez viszonyított arány tekintetében Lichtenstein jár az élen (37,7 százalék). 2016-ban 2,7 millió biotermelő szerepelt a nemzetközi nyilvántartásban; a legtöbb Indiában (835 200), Ugandában (210 352) és Mexikóban (210 000) található.
A bioélelmiszerek piaca 2016-ban világviszonylatban elérte a 89,7 billió dollárt. Az Egyesült Államok 39,8 billió eurós piacával vezető országnak tekinthető, amelyet jelentősen lemaradva Németország (9,5 billió euró), Franciaország (6,7 billió euró) és Kína (5,9 billió euró) követ. A legmagasabb egy főre eső fogyasztás Svájcban (274 euró), míg a bioszektor legmagasabb piaci részesedést Dániában ért el.
Az IFOAM adatai alapján hazákban 186 000 hektár ökoterület található. 3414 gazda végez biotermelést és 442 előállító bioélelmiszer-feldolgozást. Az egy főre jutó bioélelmiszer-fogyasztásunk – elmaradva az EU-átlag 60,5 eurótól – 3 euró, míg a hazai forgalom 30 millió euróra tehető.
A bioélelmiszerek legnagyobb részesedését a tejtermékek adják (9,5 billió dollár). A bio-tejtermékek legnagyobb piaca az Egyesült Államok, 6 billió dolláros eladással és évi 10 százalékos növekedéssel. Európában Német- és Franciaország tekinthető a legjelentősebb piacnak, ahol szintén folyamatos növekedés tapasztalható. A növekedést eltérő termékek indukálják, például Németországban a sajt (7,8 billió euró), míg Franciaországban a tej (282 millió euró). Annak ellenére, hogy a kínai biotej az összes tejeladás alig 1,3 százalékát adja (csecsemő tápszerek esetében 7 százalék), a piaci igény folyamatosan nő. Az ausztrál biotejtermék-piac 2008 és 2013 között közel kétszeresére duzzadt. Érdekes, hogy a tej helyett (2 százalékos részesedés) az ausztrál piacon a joghurttermékek dominanciája jellemző (22 százalékos részesedés). A Talaj Szövetség (Soil Association) az Egyesült Királyság vezető ökológiai szervezetének jelentése alapján a szektoron belül a vaj és zsiradékok (4,2 százalék), a sajtok (3,8 százalék) valamint a tej (3,3 százalék) mutatta a legnagyobb éves növekedést, ami az előremutatások alapján folytatódni fog.
Az ökológiai húsok piaca fajta és disztribúciós hely tekintetében is szegmentált. A fogyasztói preferenciák tekintetében kedveltebb termék a baromfi-, a marha- és a bárányhús. A szuper- és hipermarketek kedvelt forgalmazási csatornák, illetve egyre népszerűbbek a különleges húsboltok. Az ökohúsok fogyasztásában vezető piacnak számít Észak-Amerika (a teljes piac 48 százaléka) és Európa. Az egészségtudatosan táplálkozó fogyasztók számának növekedésével az ázsiai és a csendes-óceáni térségben a kereslet növekedést mutat. Az előrejelzések alapján a feldolgozott marhahús piaca például 2017 és 2027 között 6,4 százalékos növekvést produkál, és 2027-re eléri a 12 milliárd dollárt.
A halászati és akvakultúra-termékek piacának európai megfigyelőközpontja (European Market Observatory for Fischeries and Aquaculture Products, EUMOFA) jelentése alapján az akvakultúra-ágazat közel 4 százaléka biotermék, amely mennyisége 2015-ben körülbelül 500 000 tonna volt. Az ökológiailag tenyésztett akvakultúrás termékek előállításában messze Írország jár az élen – az európai előállítás 44 százalékát tudhatja magáénak –, őket Olaszország (17 százalék), az Egyesült Királyság (7 százalék) és Franciaország (6 százalék) követi. A leggyakrabban tenyésztett fajok közé tartozik a lazac (az EU teljes lazactenyésztésének 9 százaléka, 16 000 tonna), az éti kagyló (4 százalék, 20 000 tonna) a ponty (8 százalék, 6 000 tonna), a pisztráng (3 százalék, 5 000 tonna) valamint a tengeri sügér és a durbincs (1 százalék, 2 000 tonna). A magyarországi öko-haltenyésztés 2015-ben elérte a 3 498 tonnát, amelynek legnagyobb része ponty volt. Azonban a hazai bio-akvakultúrából származó termékek fogyasztása alig 1 százaléka a teljes halfogyasztásnak, az ezen termékekkel kapcsolatos fogyasztói igény egyenlőre mérsékelt.
A fogyasztók fokozódó tudatosságának (egészség, wellness) és a mindehhez rendelkezésre álló, vásárlási döntést megalapozó információs háttérnek köszönhetően a bioélelmiszerek piacának növekedése az elkövetkező években várhatóan töretlen lesz. A hagyományos élelmiszerek között előnyt élveznek a kevesebb vegyszer felhasználásával előállított, kedvező beltartalmi értékű bioélelmiszerek, azonban széleskörű fogyasztásuknak továbbra is gátat szab a konvencionális termékekhez viszonyított magasabb ár.