Dr. Nagy István és Dr. Gyuricza Csaba sajtótájékoztatójáról jelentkezünk. Gödöllő, a Grassalkovich-kastély díszterme június 7-dikén, délután 3 óra.
Talán nem túlzás, hogy várakozáson felüli volt az érdeklődés. Megtelt a díszterem. Szegény Sissi – gondoltam felfelé araszolva, mennyi lépcsőt kellett naponta megmásznia. (Igaz az idejéből biztosan kitelt, meg jóval fiatalabb is volt.)
*
Elsőként Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója üdvözölte a sajtó képviselőit és néhány stratégiai megállapodást aláíró cég, továbbá a NAIK alá tartozó kutatóintézetek vezetőit.
– Megtiszteltetés számunkra – mondta –, hogy számos teendője mellett miniszter úr hivatalba lépésének első napjaiban időt szakított ara, hogy egy fél napot töltsön itt Gödöllőn a NAIK-ban, ahol találkozott az intézmények vezetőivel és áttekintette a szervezet működését.
Nincs olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország, ahol az eredmények, a sikerek, ne az innovációra, a tudásra épülnének. Ehhez a kutatás és az oktatás teremti meg az alapokat.
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megalapításával létrejött egy olyan egységes kutatóintézeti hálózat, amelyhez tizenkét kutatóintézet és négy gazdasági társaság tartozik. Ez az intézményrendszer lefedi a teljes agráriumot „a termőföldtől az asztalig”.
A siker záloga, hogy a szakpolitika meg az agrárkutatás és az ebből fakadó innováció – képletesen – kéz a kézben járjon, hogy az ágazati célok megvalósuljanak. Ehhez ma minden rendelkezésre áll, hogy a hazai mezőgazdaság versenyképességét javítani lehessen a fenntarthatóság szem előtt tartásával.
Három fontos területre csoportosíthatók azok a kutatási, innovációs célok, amelyek ebben az intézményrendszerben megvalósíthatók. Ezek a precíziós gazdálkodás, a klímaváltozás hatásainak mérséklése és az öntözés.
Szerencsés egybeesés, hogy miniszter úr is megfogalmazta ezeket a célokat a programbeszédében. Ebből kiemelve az öntözést, határozott célunk, hogy a jelenlegi osztályt önálló intézetté fejlesszük.
A fentieken túl határozott elképzeléseink vannak a kedvezőtlen adottságú térségekre vonatkozó stratégia kidolgozására, javítva ezen térségek versenyképességét.
Óriási probléma az agráriumban a generációváltás. Az elmúlt években a minisztériummal közösen elindítottunk egy példaszerű programot a fiatal kutatók megbecsülésére. Ötven fiatal kutatót vontunk be a programba. Ezt a programot további száz fővel kívánjuk bővíteni. Feladataink tehát bőven vannak – zárta tájékoztatóját a főigazgató –, hogy azok megvalósításával az agrárinnováció és ezzel a hazai mezőgazdaság versenyképességét szolgáljuk.
– Nagy tisztelettel köszöntöm mindnyájukat, – üdvözölte a jelenlévőket – Dr. Nagy István agrárminiszter. Örülök, hogy itt Gödöllőn kerül sor erre a sajtótájékoztatóra, ahol a kutatás és az oktatás egy cipőben jár.
Az intézmény és az intézetek vezetőivel olyan célokat fogalmaztunk meg, amelyek a jövőben „Gödöllői program” néven határozzák meg távlatokban azokat az agrárfejlesztési célokat, amelyek a hazai mezőgazdaság, mint stratégiai ágazat, versenyképességét hivatottak elősegíteni.
Az alapgondolat, amit hangsúlyozni kell, hogy kutatás nélkül, oktatás nélkül megújuló és sikeres agrárium nem képzelhető el. Ha ezt tekintjük vezérelvnek, akkor ehhez kell minden intézkedésünket igazítani.
Kiindulási pont az az általam már többször elmondott és hangsúlyozott feladatok sokasága, amelyek az agrárium jövőjét meghatározzák.
*
Az ismétlések elkerülésére a sajtótájékoztató ezen részének közlésétől eltekintünk, mivel az megtekinthető a beszélgetésről készült videón is a honlapunkon.
*
Az agrárium előtt álló feladatokra a mezőgazdaságunkban nincs válasz. A kihívásoknak a kutatási eredmények alkalmazásával tudunk válaszolni. Nyitottá kell tenni a gazdatársadalmat, az információk befogadására.
Fel kell tennünk a kérdést – mondta a miniszter –, hogy fiatalok nélkül elképzelhető-e az innováció, a kutatási eredmények gyakorlatban való alkalmazása? Meggyőződésünk, hogy nem.
Mit kell ezért tennünk?
A minisztérium fenntartásában működnek a középfokú agrároktatási intézmények. A munkát náluk kell kezdeni. Vonzóvá kell tenni az agrárpályát. Erre programot fogunk kidolgozni, mert a jelenlegi tanulók létszámát szeretnénk megsokszorozni. A következő lépés az agrárfelsőoktatás megújítása, mert ez is létkérdés. A huszonegyedik század számára kell felkészült és a gyakorlati ismeretek iránt is fogékony agrármérnököket képezni, akik alkalmazni tudják az új tudományos eredményeket.
Itt, a NAIK-ban, kedvező tapasztalatokat szereztem az intézményvezetőkkel folytatott megbeszélés során, mert láttam azt az elkötelezettséget, kreativitást, amely garanciája a fejlesztési célok megvalósításának.
Megkérdeztem: – Tudják Önök, hogy a kutatókban hány milliárd euró szellemi kapacitás rejlik? Az az Önök dolga, hogy ezt az agrárium számára forintosítsák.
Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor nyertesei lehetünk a programjainknak.
Mi nem vagyunk nagyhatalom, mi nem vagyunk tőkeerősek, egyben viszont a világszínvonalon vagyunk: ez pedig nem más, mint a tudás. Erre számos példát találnak valamennyi tudományágban, köztük a mezőgazdaságban is.
Az érem másik oldala, hogy a kutatóink itthon nem érzik azt a megbecsültséget, mint a külföldön dolgozó kollégáik. Ezen változtatni kívánunk, megfelelő jövedelmek biztosításával. Ez feltétele a magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének javítását célzó programunknak. Magyarországot alkalmassá kell tenni arra, hogy a mezőgazdaság az előzőekben vázolt élelmiszertermelési igényeknek meg tudjon felelni.
Azért jöttem Gödöllőre, hogy a magyar kutatókkal együttműködve a vázolt célok megvalósítására szövetséget kössünk és együtt munkálkodjunk.
*
Ezt követően stratégiai megállapodást írt alá Dr. Nagy István, Dr. Gyuricza Csaba, Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, és a Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.
Az együttműködést aláíró felek alapvető filozófiája, hogy minden gazdasági helyzetben szükség van a jövőt megalapozó fejlesztésekre, a fenntartható mezőgazdasági termelésre, amelyet maximálisan támogatnak a kutatások. Kiemelten fontos a magyar gazdaság energetikai függetlenségének növelése, továbbá az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát javító technológiák fejlesztése.
*
A sajtótájékoztató végén a résztvevőknek módjuk volt interjúk készítésére, meg arra is, hogy a jelenlévő Kutatóintézeti vezetőkkel szót váltsanak.