Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) nemrég közzé tett jelentése szerint az Európai Unió belső piacán Magyarország számít a legnagyobb zöldborsókonzerv exportőrnek. Ledó Ferencet, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökét kérdeztük a hírrel kapcsolatosan.
Világviszonylatban hol helyezkedik el a hazánk a zöldborsó termelésben?
A zöldborsót világviszonylatban közel 1 millió hektáron termesztik. Míg Kína 2,2 -2,3 millió tonnát termel évente, az Európai Unió össztermelése 1,3-1,5 millió tonna között helyezkedik el. Ezen belül, éves szinten, Franciaország 330-350.000, Anglia 300.000, Magyarország 90-95 ezer tonna zöldborsót produkál. Hazánk ezt mennyiséget mintegy 17-18 ezer hektárról takarítja be. Ehhez még hozzá adódik a szárazborsó, amely 2-3000 hektáron 8000 tonna, így összességében 100-110.000 tonna körüli mennyiséggel kalkulálhatunk.
Melyek azok a megyék, amelyek különösen „erősek” zöldborsóban?
Az össztermelés hatvan százaléka Hajdú-Bihar, Békés, ill. Csongrád megyéből származik.
Milyen fajták a jellemzők?
Számtalan fajtát termelünk, itt is a felvásárlók igénye a meghatározó. Kétfelé alaptípus különböztetünk meg: a hagyományos, normál borsót és az ún. cukorborsót.
Átlagtermés tekintetében milyen pozíciót foglalunk el?
Amíg Magyarországon 5 és fél – 6 tonna között mozog ez a szám, addig Belgiumban, ahol a legmagasabb a termésátlag, hektáronként 9-10 tonnát takarítanak be a termelők. A hazai átlag ez évben, az időjárási viszonyok miatt, a megszokottól 30-40 %-kal alacsonyabb. Az idei évnek két üzenete is van a gazdák számára: az egyik, hogy öntözés nélkül ez a kultúra sem termelhető már, a másik pedig az, hogy sajnos a megváltozott klimatikus viszonyok nem kedveznek a zöldborsónak.
Mi volt a legsúlyosabb csapás az idei évben?
Nem indult jól az év, hiszen jellemzően nagyon vizes volt a talaj, így a megszokottól később került sor a vetésre is. Az áprilisi-májusi kimagaslóan meleg hőmérsékletet pedig a virágzás sínylette meg a leginkább. Ebben az időszakban a borsó számára 20°C körüli hőmérséklet lenne az ideális, ehelyett tartósan 30°C körül mozgott a hőmérő higanyszála. Az a termelő, aki nem tudott öntözni, igen gyenge termést könyvelhetett el.
Még azok a gazdák is megérezték korán érkezett nyarat, akik ezt megtették. Ennél a növénykultúránál legalább a hektáronkénti 5 tonnás termésátlagtól lehet jövedelmezőségről beszélni. Ez sajnos sok termelőnél nem lesz meg az idén. Idehaza a Bonduelle a legnagyobb felvásárló, a cég hazai képviselőjének tájékoztatása szerint idén 30-40 %-kal kevesebb terméssel számolnak, mint amire szerződtek a beszállítókkal.
Az átvétel szempontjából egyébként két mérőszám a lényeges: a méret, ill. a zsengeség. A zsengébb borsó ideális a fagyasztásra, míg keményebbek konzervbe kerülnek. A termelés ütemezése egy nagyon pontos hőösszeg számítás alapján történik. Minden fajtánál konkrétan meghatározott, hogy mennyi idő alatt „készül el” a vetéstől a betakarásig. A különböző típusok esetén naprakészen lehet modellezni ezt a folyamatot, ez a gyártás szempontjából elengedhetetlen, az időben be nem takarított és fel nem dolgozott borsó komoly minőségi romlást eredményez. Ezért a feldolgozó üzemek törekszenek arra, hogy maximum 80-100 km-re helyezkedjenek el a termelés helyszínétől. A betakarítást követő 2-3 óra után már hűtik is a borsót, ezzel akadályozzák meg azt, hogy tönkremenjen, befülledjen.
Milyen átvételi árral kalkulálhatnak a termesztők?
Az aprószemű borsó kilogrammjáért 100-115 Ft-ot fizetnek, míg a hagyományos ára 95 forint körül mozog.
Az aszályos, „forró” tavaszok ellen milyen termeléstechnikai eszközökkel lehet védekezni?
Optimális esetben a vetések március 10-től – május legelejéig tartanak, ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő fajták. Így a betakarítás május legvégén kezdődhet és július 5-10-ig tart. Így lehet legjobban kihasználni a feldolgozó kapacitást. A zöldborsó a szedéskor és a virágzáskor a „legérzékenyebb” a hőmérsékletre és vízre. Több év átlagában Magyarországon ebben az időben kedvezőek a feltételek. Korábbi vagy későbbi termesztés növelné a termesztés kockázatát, de alapjában a zöldborsónak a kedvező időjárás tenyészidőszakban a 20 C o körüli hőmérséklet. Az idei év ettől április közepétől – május végégig lényegesen melegebb volt.
Az AKI- jelentés a zöldborsó-konzerv exportról számolt be. Fagyasztott borsóval nem képviseljük magunkat az európai piacokon?
Zöldborsókonzerv exportunk mintegy 55-60 ezer tonna évente, ezzel vezetők vagyunk az Unió országai között, hiszen az utánunk következő Olaszország is „csak” 35-40 ezer tonnával képviseli magát. A fagyasztott borsó esetében merőben más a helyzet. Belgium exportál a legtöbbet, 140 000 tonnát, őt követi Spanyolország, 35-40 ezerrel, majd Anglia, illetve hazánk következik körülbelül 15-18 ezerrel. Amíg nálunk a konzerv a fontosabb exportcikk, máshol a fagyasztott borsó dominál ezen a téren. Az utóbbi időszakban egyébként erősen érződik, hogy ebbe az irányba tolódik el a kereslet.
Hátránya lehet-e ez a későbbiek során az exportnak?
Egyelőre stabilnak mondhatóak a konzervpiaci kilátások, de ha növelni szeretnénk a termelést, akkor, a feldolgozott termékeknél mindenképpen a fagyasztás irányába kell beruházni.
A belső piac mennyire meghatározó a felvásárlásban?
Az exporthoz képest elenyésző, bár hazai borsó fogyasztásban nem állunk rosszul. Adataink szerint éves szinten két kilogramm/fő a lakossági fogyasztás.