Agrárközélet

Fűszerpaprika- és kukoricanapot tartanak Ópusztaszeren

MTI

A kukorica és a fűszerpaprika feldolgozásának hagyományos, a tájegységre jellemző módszereivel ismerkedhetnek meg azok, akik szombaton ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba - közölte Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője az MTI-vel.

A tengerentúlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a Dél-Alföldön minden bizonnyal a szeged-alsóvárosi ferences szerzetesek ültettek először, kezdetben dísznövényként nevelték, majd később gyógyításra is használták. A fűszernövényt a 18. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a 19. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik jellegzetes kultúrnövényévé vált. A paprika hagyományos feldolgozásának eszközeit az emlékpark skanzenjében egész szezonban láthatják az érdeklődők.

Szombaton a Szegedi tanyánál erre a napra üzembe állítják a járgányos paprikamalmot: lóval hajtott darálóval aprítják föl a kiszárított fűszerpaprikát. A vendégek megismerkedhetnek a paprikatörés régi módszerével, a külüzéssel is. Aki feláll a lábítós mozsárra, még kóstolót is vihet a vasárnapi levesbe a finom édesnemes paprikából.

A törökbúza vagy tengeri néven is emlegetett kukorica feldolgozásának folyamatát is bemutatják ezen a napon: a látogatók közreműködésével kukorica szárkúpot emelnek, a vendégek a Makói parasztháznál bekapcsolódhatnak a kukoricafosztásba és -morzsolásba, az Olvasókör épületénél pedig a kukoricás és paprikás ételek készítésébe, melyeket meg is kóstolhatnak.

A kisebbeket a skanzenben gyermekjátszóval és kézműves foglalkozásokkal várják: a kukorica és a fűszerpaprika, valamint azok részeinek felhasználásával készíthetnek ajándékokat a résztvevők.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Öt hete drágul a szójabab

2020. január 4. 17:05

Kína északi határain enyhítette a szójabab behozatalára vonatkozó előírásokat, ami növelheti az Oroszországból, Kazahsztánból és Ukrajnából beszerezhető mennyiséget és konkurenciát jelenthet az amerikai terméknek.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei

2019. november 13. 13:47

A drótféreg és cserebogár pajor fertőzöttséggel a jelenlegi helyzetben hosszabb távon, így 2020- évben is fokozottan számolni kell, ezért minden eszközt fel kell használni az imágó- és lárvakártételek csökkentése érdekében.

Termelési kockázat mérséklése = megbízhatóan magasabb termés

2019. december 18. 14:02

Megfelelő termőhely választás esetén, jó előveteménnyel, jó tápanyag-ellátottság mellett, kiegészítve jelen hibrid esetében egy optimális vetésidő választással az SY Premeo kiváló tőszámreakciót mutatott.

Minden, amit a termelő szeretne - Rugalmas megoldás, széles hatásspektrum, kedvező hektárköltség kukoricában

2019. május 17. 09:06

Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt kérdés, hogy mikor végezzenek gyomirtást a kukoricában. A leggyakrabban alkalmazott technológia a kukorica preemergens gyomirtása volt, amivel arra a tenyészidőszakra – az évelő gyomokat leszámítva – nagyjából meg is lehetett oldani a problémát. De ahogy mondják, „azóta már sok víz lefolyt a Dunán” – rengeteg változás következett be a felhasználható hatóanyagok, termékek körében, éghajlatban, gyomflórában. Ehhez pedig a termelőknek, a szakembereknek is alkalmazkodniuk kellett.