Tudja-e vajon száz ember közül csak egy is, hogy mit jelent a fenti latin vagy angol eredetű szó: szesszionátus.
Alig hinném. Akkor honnan tudtuk volna, mi néhányan, a barátaim meg én, amikor süvölvény (kamaszodó ifjú) korunkban a Vértes tájait jártuk. Szárliget környékén hatalmas legelőn vezetett át a turistaút. Számos birkahodály, meg ezerszám legelő juhok.
A térképünkön – valami régi háború előtti volt –, amelyen mindent pontosan úgy találtunk, ahogy a valóságban. Ez volt írva, ahol álltunk: Szesszionátusok legelője.
Később az ötvenes, hatvanas években kiadott turistatérképekre ez a pontosság nem annyira volt jellemző.
Az imperialistáktól való félelmünkben a térképek nem a valóságot ábrázolták, nehogy a katonai objektumokat be lehessen azonosítani, amelyeket természetesen nem jelöltek a térképeken, de a turisták azért rendre beléjük ütköztek, merthogy ilyen létesítmények szép számmal voltak országszerte.
Az utak nem ott voltak a térképen, ahol a valóságban, a vadetetők, vadlesek sem, de még a nyiladékok is máshová estek. Ettől azért mi persze jókat kirándultunk és sokszor a magunk feje után mentünk, nem a turistatérkép szerint.
Nem is tévedtünk el soha.
De ballagjunk csak vissza a legelőre!
Néztük a térképet, hogy hol is járunk! Szesszionátusok legelője. Ez volt odaírva, ahogy már említettem.
Mi a fene, vagy kik lehetnek ezek a szesszionátusok? Először valami szerzetesféléknek véltük őket. Ezen aztán jó ideig morfondíroztunk:
(Erről jut eszembe: Tanár mondja az óra alatt nem figyelő diáknak:
– Mit csinálsz fiam?!
– Morfondírozok tanár úr
– Na, azonnal add ide azt a morfondrát!
Tudom, hogy ez elég gyenge szakállas vicc, de erről meg az jut eszembe… Na ne!)
A sok morfondírozásnak az lett az eredménye, hogy megállapítottuk: a szesszionátus nem lehet más, mint a birka, hiszen azok legelnek itt.
Jóval később tudtam meg, hogy a szesszionátus valamiféle ülnököt, tanácsnokot, képviselőt jelent.
Az meg most jutott eszembe, hogy a mostani szesszionátusok némelyike nem inkább az általunk megnevezett, és a legelőhasználatban jeleskedő lényekkel azonosítható?!
*
Azt mondták még a kezdet kezdetén az online ismeretekben jeleskedő kollégáim, hogy a blogba minden belefér. Ezen felbátorodva írtam le a múltamból, ezt a nem éppen figyelemre méltó emlékemet.
A tábla széléről – Dr. Bódis László
Dr. Bódis László blogja
Dr. Bódis László (1942-2019)
Eredetileg a pálya széléről akartam jelentkezni, mondván, hogy onnan szoktak bekiabálni az okoskodók a pályán küszködőknek. Valahogy én is így érzem magam, amikor a taccsvonalról próbálok beleszólni a „nagyok” dolgába vagy azokéba, akik ténylegesen művelik a szakmát, esetleg amikor csak el akarom mondani a gondolataimat, netán zsörtölődéseimet, amik néha eszembe jutnak; koromnál fogva már egy kicsit kívülállóként.
