Agrárközélet

Közzétették a 2018 évi Global Food Security Index (Globális Élelmiszerbiztonsági Index) megállapításait

Dow AgroSciences Hungary Kft.

A Corteva Agriscience™, a DowDuPont Mezőgazdasági Üzletága és a The Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a 2018-as Globális Élelmiszerbiztonsági Index (GFSI) megállapításait. A Corteva Agriscience támogatásával készült jelentés egységes szempontrendszert biztosít az élelmiszerek elérhetőségével, minőségével kapcsolatos problémák kiváltó okainak megértéséhez.

A GFSI a rangsort az élelmiszerrendszerek dinamikájának, valamint a globális környezeti változások hatásának vizsgálata alapján állapítja meg. A GFSI az első index, amely az élelmiszerbiztonságot a megfizethetőség, az elérhetőség és a minőség szempontjából vizsgálja 113 országban, amelyek közül számos országban a Corteva Agriscience™ is jelen van.

Szingapúr most először került az első helyre a GFSI rangsorában. Egyrészt azért, mert az egy főre eső GDP közel 30 százalékkal nőtt 2012 óta, másrészt az élelmiszerekre fordított háztartási kiadások aránya 6,9 százalék. A GDP növekedése mellett az indexben szereplő országok közül Szingapúrban a legalacsonyabb a mezőgazdasági termékek importvám tarifája.

A jelentés megállapítja, hogy a múlt évben az alacsony-közepes és az alacsony jövedelmű országok esetében tapasztalható a legjelentősebb javulás, amely elmozdulást jelez az élelmiszerellátás szempontjából nagyobb biztonságot támogató intézkedések irányába. A mezőgazdasági infrastruktúra javítását és az egyre növekvő népesség ellátása érdekében megnövelt kapacitást is értékelték a pontozásnál.

Környezeti hatások

2017-ben a GFSI egy új, környezettel kapcsolatos kategóriát vezetett be, felismerve az erőforrások megőrzésének szükségességét, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a fenntartható mezőgazdasági módszerek alkalmazását. Az új, „Természetes erőforrás és megújuló-képesség” kategóriában a jövőbeli környezeti hatások mérésére a GFSI felmérésben szereplő országokban a következő tényezőket használják: a hőmérséklet-változás, az erdőirtás és a vízkészletek kimerítése. A „Természetes erőforrás és megújuló-képesség” kategória 2018-as bevezetésével a magasabb jövedelmű országok átlagpontja jobban zuhant, mint bármely más jövedelemszintű csoporté. Mindemellett ezek a kockázatok olyan fenyegetést jelentenek, amelyre minden országnak fel kell készülnie.

„A ’Természetes erőforrás és megújuló-képesség’ kategória hozzáadása, az élelmiszerbiztonság mérésére egy újabb eszközt biztosít a globális vezetők részére, de segítségével azt is jobban átgondolhatják, hogy a tevékenységünk hosszú távon milyen hatással van az éghajlatváltozásra” – mondta Jerry Flint, a Corteva Agriscience™ Globális Kezdeményezések & Fenntarthatóság vezetője. „A különböző kockázati tényezőknek való kitettség nyomon követésével a mezőgazdasági vezetők jobban átláthatják a saját helyzetüket. Ismerve, hogy ezeknek a kockázati tényezőknek milyen hatásuk van önmagukban, illetve, hogy egymással milyen kölcsönhatásban vannak, lehetővé válik, hogy néhány kockázatot enyhítsünk és nagyobb fokú alkalmazkodóképességet alakítsunk ki a jövőben.”

A GFSI arra a következtetésre jutott, hogy a globális klímaváltozás új és példa nélküli kihívásokat teremtve már most bizonytalanná teszi az élelmiszertermelés és -elosztás feltételeit. Ez a még fel nem térképezett terület nehezíti az előrejelzést, jelezve az élelmiszer-rendszerek alkalmazkodóképességének kiemelt fontosságát.

Változások az értékelésben

Az élelmiszerek elérhetőségének és megfizethetőségének 2018-as javulása ellenére az általános élelmiszerminőség és -biztonsági pontszám csökkent. Részben a csökkent változatosságú étrend és a fehérjék alacsonyabb minősége miatt. A nemzeti táplálkozási iránymutatások, a táplálkozási stratégiák és kiskereskedelmi élelmiszer forgalmazás esetében javulás látható. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy az országoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a globális élelmiszer-ellátási lánc folyamataiban az élelmiszerek biztonságának és egészségességének biztosítása érdekében, különös tekintettel a szennyeződési kockázatra.

Az Egyesült Államok GFSI minősítése két egymást követő évben is csökkent. A 2012-es és a 2016-os év legjobb helyezését követően az Egyesült Államok most a harmadik helyen osztozik az Egyesült Királysággal. A rangsorban tapasztalt csökkenés a javulás lassúbb ütemét (2018-ban 85,0) tükrözi a többi országgal összehasonlítva, nem pedig a teljes pontszám csökkenését (2017-ben 84,6). Az ország politikai stabilitási mutatója 2016 óta csökkent, elfedve a 2016 és 2018 közötti élelmezésbiztonsági előrelépést. A kereskedelmi akadályok általi fenyegetettség növelheti az élelmiszerárakat, ami tovább befolyásolhatja a pontszámot.

Magyarország a GFSI értékelése alapján

Magyarország a 72,8 ponttal a 30. helyen áll a 113 országot magában foglaló GFSI rangsorban. Az élelmiszerek megfizethetőségét illetően a 31., az elérhetőségére vonatkozóan a 29., míg a minőséget és élelmiszerbiztonságot illetően a 33. helyet foglalja el a globális rangsorban. Az elért helyezéssel megelőzi többek között Szlovákiát (35), Romániát (38) és Oroszországot (42).

Magyarország a maximális 100 pontot érte el a következő területeken: az élelmiszerbiztonságot garantáló programok létrehozása, a gazdálkodók számára könnyen elérhető finanszírozási lehetőségek, a táplálkozásra vonatkozó magas követelmények.

A mezőgazdasági termelés egyenetlensége miatt viszont a többi ország átlagpontszámához képest Magyarország lényegesen alacsonyabb pontszámot kapott (65,1) – az előző évhez képest itt 3,6 pontos csökkenés is megfigyelhető -, amely a 107. helyet jelenti a 113 ország rangsorában.

Érdekes adat, hogy a magyar háztartások a háztartási költségek 18,2%-át fordítják élelmiszerre, míg a vizsgált országok átlaga 29.5% volt. Az összes országot a 2012 és 2018 között eltelt időszakban vizsgálva, Magyarország fokozatosan veszített az elérhető maximális 100 pontból: 2012-ben 84, míg 2018-ban már csak 77 pontot ért el.

A GFSI értékelése alapján Magyarország az európai országokat tekintve az 5. helyen áll a természeti erőforrások meglétét illetően, ezen belül a kitettségre vonatkozóan a 6., az ivóvízkészleteket és a termőföldeket illetően a 13., illetve a 10. helyet foglalja el. Ennek ellenére kevésbé pozitív azonban a kép, ha az ország alkalmazkodóképességének értékelését nézzük, itt Magyarország a 21. helyen áll a 26 európai ország között.

További részletek a https://foodsecurityindex.eiu.com/Country/Details#Hungary linken olvashatók.

A GFSI részletes adatai itt találhatók: http://foodsecurityindex.eiu.com/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Maradtak a gondok: éhezés és klímaváltozás – Mit tehetünk az élelmiszerproblémák megoldása érdekében?

2018. december 1. 03:33

A mezőgazdaságot általában és az élelmiszer-biztonságot jelentősen veszélyezteti a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményei.

Módosul az uniós-ukrán kereskedelmi megállapodás az európai csirketenyésztők védelme érdekében

2019. november 27. 10:33

Az uniós parlament tájékoztatása szerint 2016 és 2018 között csaknem tizenötszörösére emelkedett az ukrán csontos csirkemell behozatala. Az ukrán csirkemell ára jóval az uniós alatt volt.

Élelmiszerbiztonságot fokozó szabályt fogadott el az Európai Parlament

2019. április 18. 09:33

Az új szabályok biztosítják a forgalomba hozatali engedélykérelmeket alátámasztó tudományos tanulmányok jobb átláthatóságát, nagyobb jogbiztonságot nyújtanak az élelmiszeripar részére.

Az élelmiszerbiztonság erősítése a cél

2018. december 19. 07:33

A kormány támogatja az élelmiszerbűnözés visszaszorítását és egyetért az élelmiszerlánc biztonságának erősítésére közvetett eszközként alkalmazható büntetőjog kiterjesztésével.