Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó indikatív célértéket. Mindkettőt 2030-ig kellene elérni. Ezek a célértékek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.
Az EP kedden jóváhagyta a tagállami szakminisztereket tömörítő tanáccsal júniusban az energiahatékonyságról (434 szavazattal, 104 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett), a megújuló energiaforrásokról (495 szavazattal, 68 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett), és az energiaunió irányításáról (475 szavazattal, 100 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett) született megállapodásokat. A három jogszabály a ,,Tiszta energiát minden európainak” nevű jogszabálycsomag része. 2030-ra az energiahatékonyságnak 32,5 százalékkal kell javulnia, a megújuló energiaforrásoknak pedig legalább 32 százalékos arányt kell elérniük a végfelhasználók által fogyasztott összes energián belül. 2023-ban mindkét célértéket felülvizsgálják. A célértékeket emelni lehet, csökkenteni nem.
A második generációs bioüzemanyagok jelentős szerepet játszhatnak a szállítási ágazat széndioxid-lábnyomának csökkentésében. 2030-ra a szállításhoz felhasznált üzemanyag legalább 14 százalékának megújuló forrásból kell származnia. Azonban az első generációs bioüzemanyagok esetében fennáll az úgynevezett „a földhasználat közvetlen megváltozásának” (azaz amikor nem termőföldből – például mezőkből vagy erdőkből – élelmiszernövény-termelésre használt termőföld lesz, amelynek magasabb a széndioxid-kibocsátása) magas kockázata. Ezért ezek az első generációs bioüzemanyagok 2030-tól nem vehetők figyelembe elérendő uniós megújulóenergia-célok teljesítéséhez. 2019-től fokozatosan vonják ki a beszámításukat úgy, hogy 2030-ra már egyáltalán ne essenek latba a számításokban.
– Megvonjuk az ösztönzőket az élelmiszer-növényeken alapuló bioüzemanyagok gyártásától, helyette a fejlett bioüzemanyagok gyártását szorgalmazzuk. Sikerült elérnünk, hogy az önellátás mindenkinek saját joga legyen, és bekerült a jogszabályba az a parlamenti kérés is, hogy 2026-ra ne lehessen díjat felszámolni a fogyasztó által termelt és elfogyasztott energia miatt – mondta a megújuló energiaforrások témájával foglalkozó spanyol képviselő, José Blanco López.
2019. december 31-ig minden tagállamnak össze kell állítania egy tíz évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.
Ha a Tanács is hivatalosan elfogadja a megállapodást, az új szabályok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal a publikációt követően életbe lépnek. Az energiaunió irányításával kapcsolatos jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, míg a két irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésére másfél év áll a tagállamok rendelkezésére.