A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF) együttműködésben 2018 novemberében az aszálymonitoring-rendszer fejlesztéséről tartott agrár-vízügyi tájékoztató fórumsorozatot, elsősorban gazdálkodók, illetve szaktanácsadók részére. A roadshow helyszínei sorrendben Győr (2018. november 8.), Székesfehérvár (november 9.), Apagy (november 13.) és Kecskemét (november 14.) voltak.
A fórumsorozat az aszálymonitoring-rendszer népszerűsítésén túl részleteiben foglalkozott az öntözésfejlesztéssel, a mezőgazdasági vízigény-felmérés eredményeivel, a területi vízgazdálkodás aktuális kérdéseivel, illetve a KITE Zrt. aszálymonitoringhoz kapcsolódó tevékenységével, valamint a gazdálkodói tapasztalatokkal. A rendezvények fő célja az új fejlesztés elterjesztése, népszerűsítése, illetve a résztvevők által tett javaslatok beépítése volt a feldolgozó szoftverbe, annak érdekében, hogy a gazdálkodók a számukra legfontosabb adatokhoz, illetve információkhoz felhasználóbarát módon juthassanak majd hozzá. A fórumsorozattal párhuzamosan a szaktanácsadók számára továbbra is lehetőség nyílt a weblapon elérhető monitoring-rendszer tesztelésére és véleményezésére.
Az öntözésfejlesztésről, elsősorban a 2018-as vízigényfelmérés eredményeiről az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársai számoltak be. A felmérés megvalósítása és főbb kérdéseinek ismertetése után megyei bontásban mutatták be az eredményeket, kiemelve az aktuális helyszínre vonatkozókat. Hangsúlyozták a gazdálkodók ösztönzésének, felszíni vízhez való jutásának, illetve részükre megfelelő támogatási konstrukciók biztosításának fontosságát. Összefoglalásként elhangzott, hogy az öntözés megvalósítása hosszú távú gondolkodást, nagyfokú szervezettséget és gazdálkodók közötti együttműködést követel meg. Mezőgazdasági termelők – mint az öntözésfejlesztés kulcsszereplői – részéről jelentős az öntözésfejlesztési szándék. Az AKI számításai alapján – a jelenlegi vetésszerkezet mellett – a 266.217 hektár öntözésre nem berendezett, de a jövőben öntözni szándékozott terület 39 százalékán térülne meg új öntözési beruházás.
Az Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszer felépítéséről és alkalmazásáról a rendszer kidolgozásában részt vevő szakemberek tájékoztatták a megjelenteket. A rendszert az OVF az aszálykezelésre eddig jellemző kárkövető gyakorlatot felváltó korszerű, új megközelítés szerint alakította ki. Az operatív, észlelésen, értékelésen és beavatkozáson alapuló monitoring-rendszer az EU-s követelményeknek megfelelő új, napi időlépésű aszályindexre (Hungarian Drought Index, HDI) épül, amely a szokásos meteorológiai paraméterek mellett figyelembe veszi a szélsőséges időszakok hosszát, illetve a mérőállomások környezetében a talaj nedvességi állapotát is. A 2016-ban 16 megfigyelőállomással indított monitoring-hálózat jelenleg 47 pontból áll és a tervek szerint 2019 év végére 140-150-re bővül, melyhez alhálózati elemekkel is lehetőség lesz csatlakozni. Az állomások a legmodernebb szenzorokkal felszereltek, telepítésük során figyelembe veszik a legfontosabb kritériumokat, fenntartásuk nem igényel jelentős humánerőforrást. A mért és számított adatok nyilvánosak, online felületen mindenki számára ingyenesen hozzáférhetőek. A párhuzamosan működő szakértői felület ehhez képest összetettebb diagramokkal, lekérdezésekkel és a vízügyi igazgatóságok vízhiányjelentési rendszerével egészül ki. Az OVF célja, hogy a jelenlegi vízkárelhárítási gyakorlathoz hasonlóan a vízhiányos időszakok során is elrendelhetőek legyenek a védekezési fokozatok az ország 84 vízhiány-kezelő körzetének területére. További fejlesztésként az adatfeldolgozás automatizálása, az alhálózati elemek kiépítése, a jogharmonizáció, a talajnedvesség-modellezés integrálása, mobilapplikáció fejlesztése, illetve a távérzékelési módszerek felhasználása szerepel az OVF tervei között.
A területi vízgazdálkodási kérdésekről és megoldásokról a helyi vízügyi igazgatóságok számoltak be. Sorrendben az Észak-dunántúli-, a Közép-dunántúli, a Felső-Tisza-vidéki- és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei ismertették területük adottságait, elsősorban a felszíni vízszolgáltatási lehetőségeket, a fejlesztési elképzeléseiket, illetve a helyi aszálymonitoring-állomásokkal kapcsolatos tudnivalókat.
Végezetül a KITE Zrt. vezetői ismertették a PRECMET meteorológiai hálózat felhasználási lehetőségeit a precíziós gazdálkodásban. Hangsúlyozták, hogy a gazdálkodó saját területén a meteorológiai és növénytermesztésre vonatkozó megfigyelések egyaránt fontosak. Az adatgyűjtést és -feldolgozást döntéstámogatási céllal felhasználják a növényvédelem, az előrejelzés, az öntözéstámogatás és a fagyvédelem területén. Bemutatták a KITE saját fejlesztésű meteorológiai hálózatát, a felhasznált szenzorait, a mért adatai, az adatfeldolgozás folyamatát, illetve az eredmények megjelenítését. Példákon keresztül illusztrálták a rendszer növényvédelemben, precíziós öntözésben és a termőképesség-becslésben betöltött szerepét. A PRECMET-állomások lefedik az egész ország területét, további bővítésük tervezett, az OVF-fel kötött együttműködési megállapodás keretében pedig felhasználják az aszálymonitoring-rendszer adatait is.
A fórumok zárásaként a résztvevők hozzászólásokat és kérdéseket intézhettek az előadókhoz. A termelők, szaktanácsadók által feltett kérdések főként a helyi vízgazdálkodásra, a kutak bejelentési kötelezettségére, a jelenlegi agrárkockázat-kezelési és aszálykár-enyhítési gyakorlatra, a vízpótlást támogató fejlesztésekre, illetve tározók építésére irányultak.
A monitoring-rendszert a rendezvények kiértékelése és az aszálymonitoring szoftver további fejlesztése után, tervek szerint 2019 év első felében élesítik, melyről az OVF és a NAK közös sajtótájékoztató keretében számol majd be.
