Egyik fő küldetésünk egy fenntarthatóbb agrárium működtetése, valamint a vidék élhetőbbé tétele - mondta Nagy István. Az agrárminiszter számba vette a mezőgazdaság jelenét és a jövő irányait a kisalfold.hu kérésére.
Mit tart az esztendő legjelentősebb eredményének?
Azt mindenképp kiemelném, hogy az agrárium továbbra is hozzájárul a magyar gazdaság 5 százalékos növekedéséhez, mely az európai uniós gazdasági növekedés két és félszerese. Mindezt gazdáink kitartó, szorgalmas munkájának is köszönhetjük.
Joggal mondhatjuk, hogy az ágazat a nemzetgazdaság hajtómotorja, hisz a mezőgazdaság 2018-ban ismét sikeres évet zár: a kibocsátás újabb rekordot ért el és a szerkezete is kiegyensúlyozott: a növénytermesztés kedvező terméseredményei mellett az állattenyésztés termelése is jelentősen emelkedett. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége is javult, valamint az ágazat hozzájárul a GDP-növekedéshez is.
A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, ennek köszönhetően újabb rekordszintet ért el. Az ágazat kibocsátása 2018-ban 2710,8 milliárd forint, amely folyó áron 4,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A növénytermesztés kibocsátása 2018-ban 4,9 százalékkal múlja felül az előző évit, az állattenyésztésé 4 százalékkal emelkedett.
Pozitív, hogy a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége 2,3 százalékkal javult 2018-ban. A mezőgazdasági termelés pedig 3,1 százalékkal nőtt az idei évben a tavalyi 5,2 százalékos visszaesés után. A növénytermesztés kibocsátása 1,8 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal haladta meg az előző évit.
Döntések egy helyen
Többéves távlatban is nagymértékben emelkedett a mezőgazdaság teljesítménye és ágazati szintű jövedelmezősége. A mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2018 között folyó áron 61, változatlan áron 32 százalékkal növekedett. A jövedelmezőség a kétszeresére emelkedett a fenti időszakban.
Fontos idei változás, hogy a vidékfejlesztés területe visszakerült az Agrárminisztériumhoz, és ennek köszönhetően a teljes agrártámogatási rendszerről egy helyen történik a döntéshozatal. Az összeolvadás annak érdekében történt, hogy a ránk háruló feladatokat, a vidéket és az ott élő embereket érintő problémákat minél hatékonyabban tudjuk orvosolni. A vidékfejlesztési politikánk főbb stratégiai célja: a vidék népességmegtartó képességének fokozása érdekében a vidéki életkörülmények javítása.
A szocialista kormányok agrárpolitikájának nagy vesztese volt az állattenyésztés. Mennyiben javult a szektor helyzete?
A kormány stabilizálta az állattenyésztés helyzetét az elmúlt években, még ha járványok is nehezítették a gazdálkodók életét és veszélyeztették a piaci értékesítési lehetőségeket. A fontosabb ágazatok kibocsátása 2010 óta folyamatosan nő. Azóta a szarvasmarha-ágazaté folyó áron 7,6, a baromfiágazat kibocsátása 15, a tejtermelés pedig közel 14 százalékkal emelkedett. A sertéságazat helyzete is szilárdnak tekinthető. Ez a helyzet elsősorban az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozásával, a házi sertésekre való átterjedésének elkerülésével tartható fenn. Említésre méltó még, hogy idén január és szeptember között a hazai vágóhidak élőbaromfi-vágása 13 százalékkal élénkült. Sőt, nemcsak a hazai fogyasztók növekvő igényeit elégítette ki az ágazat, de az exportpiacait is növelni tudta. A hazai állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata a húsmarhatenyésztés.
A vízgazdálkodásnak egyre nagyobb jelentősége van. Sokan az öntözésfejlesztés terén is szeretnének előrelépést hazánkban. A szakma amolyan nemzeti minimumaként tekintenek a témára. Milyen intézkedések várhatóak a jövőben?
Az agrártárca kitörési pontként tekint az öntözésre, hisz tudjuk: ez az egyik alapfeltétele az eredményes mezőgazdaságnak. Ne feledjük: 2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség úgy, hogy 30 százalékkal kevesebb termőterület és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz áll ehhez rendelkezésre. Ehhez képest jelenleg több mint 100 ezer hektáron öntözünk, holott a csatornáink nyomvonalai 200–250 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani. Az öntözésfejlesztés szükségességét és a hatékony vízgazdálkodásban rejlő lehetőségeket felismerve a kormány évi 17 milliárd forintot különített el erre a célra. A 2020 és 2030 között rendelkezésre álló forrásból épülhet ki az öntözéshez szükséges infrastruktúra.
A nagyüzemi gazdálkodás kizsigerelte a termőterületeket. A túlzott kemizálás ugyan a múlté, de a föld nem felejt. Hogy tehetjük jóvá mindezt?
Valóban „adósai” vagyunk az anyaföldnek. Az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma. A szerves tápanyagok pótlását tehát el kell végezni, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen. Határozottan ki kell mondanunk: tilos a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni. Szerencsére a közös agrárpolitika ebben segítségünkre lesz, mivel a 2020 utáni szabályozás kiemelt hangsúlyt fog helyezni a talajvédelem hatékonyabb megvalósulására és a talaj szervesanyag-gazdálkodására. Jelenleg dolgozunk azokon a szaktanácsadási, kutatási, illetve tudásátadási eszközökön, amelyek célja, hogy a termelők további segítséget kapjanak a tudatosabb, környezetkímélőbb gazdálkodási módszerekről.
2015-ben, a termőföld éve keretében hívtuk fel a figyelmet a termőföldet érintő problémákra, többek között az elmúlt évek tápanyag-kizsigerelő gyakorlatainak következményeire. Három év eltelte után is igyekszünk az elindított programokat folyamatosan napirenden tartani, a konferenciák szakmai eszmecseréinek eredményeit beépíteni az intézkedéseinkbe.
Gyorsítják a tempót
Száz esztendeje ért véget az első világháború. Ezt követően az ország kétharmada, a magyarság egyharmada idegenbe szakadt. A mi szűkebb pátriánk is összeszűkült. Milyen nemzetpolitikai feladatokat ró ez az anyaországra?
Több intézkedés is segíti a határainkon túl élő magyar gazdákat, például a gazdaságfejlesztési programok fókuszált pályázatai: Kárpátalján, Vajdaságban, Erdélyben és a Felvidéken. Jól képzett falugazdászok segítségével számos támogatáshoz és pályázati pénzhez juthatnak hozzá az érintettek. A fejlődés pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen találják meg számításukat szülőföldjükön. A falugazdász-hálózat működtetésére évi 420 millió forintot meghaladó összeg áll rendelkezésre.
Elöregedőben lévő ágazatot irányít. A fiatalabb generáció számára hogyan lehet vonzóvá tenni az agráriumot?
Azon dolgozunk, hogy a mezőgazdasági munka szívesen választott pálya legyen a fiatal generáció számára. Mivel lendületesebb tempót diktál a huszonegyedik század, szükség van az ágazaton belül a generációváltásra. Fel kell gyorsítanunk ezt a folyamatot, mert a fiatalok tudása és ötletei jó megoldást jelenthetnek a jelenkor kihívásaira.
A fiatal generációnak a kiszámítható, stabil jövedelem biztosítása elengedhetetlen, ezért fontosnak tartjuk, hogy felülvizsgáljuk a jövőben azokat az ágazati intézkedéseket, szabályozásokat, amelyekkel a fiatalabb generáció helyzete könnyebbé tehető. Ezen túlmenően az egyre inkább meghatározó digitális világ, a mi esetünkben az ún. agrárdigitalizáció ernyője alá tartozó számos lehetőség, eszköz segíti, segítheti a fiatalokat abban, hogy az agrárpálya vonzó perspektívát kínáljon számukra. A digitalizált technológiákra való átállás, az ipar 4.0 mezőgazdasági integrációja elengedhetetlenné vált az ágazat versenyképességének megőrzéséhez.
Fenntarthatóbb agrárium
A kis családi vállalkozások életképességének erősítése (ún. revitalizációja) a kézműves élelmiszerek és a vidéki turizmus szolgáltatások formájában jelenik meg, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fogyasztók körében és így egyre többen választják hivatásul a kistermelői életformát. Ezt a tendenciát szeretnénk tovább erősíteni.
Ebben az esztendőben vette át az Agrárminisztérium vezetését. Milyen nemzeti jövőkép lebeg ön előtt?
Egyik fő küldetésünk egy fenntarthatóbb agrárium működtetése, a vidék élhetőbbé tétele. Mindennek alapfeltétele versenyképes és jövedelmezőbb ágazat megteremtése. A biztonságos és minőségi élelmiszerek előállításával pedig hazánk helyt tud állni a nemzetközi piacokon. Meggyőződésem, ha a mezőgazdaság sikeres, akkor a vidéki élet is vonzóbbá válik.
