A Tisza völgyében mintegy másfélmillió ember árvízi biztonsága javul a most lezárult digitális vízgazdálkodási projekt következtében. A 2,5 milliárd forintos beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam 100 százalékos támogatásával készült el.
A projekt során a Tisza folyó és hazai vízgyűjtője, valamint az árapasztó tározórendszer üzemirányítását fejlesztette a megvalósításra összeállt konzorcium, amelynek tagja volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
Piroska Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke a csütörtökön Szolnokon tartott projektzárón méltatta a vízügyes szakemberek munkáját, amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: a digitális vízgazdálkodás első lépése volt ez a projekt, amely a tiszai vízügyi igazgatóságok területén lévő vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos egységes monitoring rendszer fejlesztését, összekapcsolását biztosítja. Védekezés esetén a gyűjtött adatokból futtatott számítógépes modellek segítségével megfelelő döntések hozhatók, jól időzíthetők a beavatkozások.
Mivel a Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra, védelmi szisztéma létrehozására volt szükség – hangsúlyozta. Hozzátette: a fejlesztés szükségességét támasztotta alá, hogy a Tisza-völgy folyóin az elmúlt évtizedekben kialakult jelentős árhullámok tetőző szintje veszélyesen megközelítette, egyes esetekben meg is haladta az árvízvédelmi töltések koronaszintjét.
Az ilyen árhullámok biztonságos levezetésénél jelentős szerepet kapnak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében illetve korábban megépült árvízcsúcs-csökkentő tározók – jegyezte meg.
A főigazgató szólt arról, hogy az árvízvédekezés eszköztárának bővülése miatt szükségessé vált az árvízvédekezés gyakorlatának és üzemirányításának a felülvizsgálata. A megvalósult tározók száma, kapacitása, valamint az üzemelési tapasztalatok ma már lehetővé teszik, hogy a mindenkori helyzethez igazodóan a legkedvezőbb árapasztást szolgáló üzemvitelt alkalmazzon a vízügyi szolgálat – jelentette ki.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: a Tisza-völgyi vízgazdálkodás, árvízvédekezés és árvízi üzemirányítás alapvető feltétele egy megbízható monitoring rendszer. A fejlesztés révén lényegesen több és pontosabb adat áll rendelkezésre, így pontosabb árvízi előrejelzések készülhetnek – például a várható tetőzés idejéről, magasságáról, a vízhozamról stb. – és részletesebb információk alapozzák meg az árvízi tározók üzemeltetését – mondta.
