Fehér és barna kalapú csiperkét, valamint laskagombát termesztenek a Bio-Fungi Kft. ócsai gombatermesztő telepén. A dinamikusan fejlődő vállalat 2008 májusában váltott a polcos, holland típusú termesztési módszerre, előtte pincében, zsákos technológiával dolgoztak.
TEKINTSE MEG VIDEÓNKAT AZ ÓCSAI GOMBATERMESZTÉSRŐL:
A csiperketermesztés alapanyagát az áporkai gombakomposzt üzemükben állítják elő mind saját felhasználásra, mind belföldi értékesítésre, valamint exportra.
Gépesítenék a szedést is, de még nem megoldható
„A polcokra ömlesztett módon, géppel húzzuk be a gombakomposztot, valamint ezzel egy időben az erre ráhelyezett takaróföldet is. A módszer segítségével jelentős mennyiségű kézimunkaerőt tudunk kiváltani, ám a szedés ettől függetlenül még nem automatizálható. Sok holland, amerikai, és kanadai vállalkozásnál vannak már ilyen irányú próbálkozások, de ez még csak a jövő” – fogalmazott az Agrofórum kérdésére Mutsy Árpád, a Bio-Fungi Kft. ügyvezetője, aki legfrissebb szakmai videónkban a gombatermesztés technológiáját mutatta be. Az említett fejlesztési irány erősödése persze nem meglepő, a szükséges munkaerő megteremtése ugyanis a gombaágazatban is egyre komolyabb kihívást jelent.
A szedés természetesen nemcsak a csiperke, hanem a laskagomba esetében is kézzel történik, ám a termesztéstechnológia jelentősen különbözik a két faj esetében. „A laskagomba termesztésénél hőkezelt szalmát préselünk 20x40x60 centiméteres, téglalap alakú blokkokba, és ezt szövetjük át. Ezeken 8-10-12-16 lyuk található, attól függően, hogy milyen a termesztéstechnológia, és milyen méretű gombát szeretnénk előállítani. Az átszövetés után ezeknél a lyukaknál jelenik meg a laska, gyakorlatilag ugyanúgy, mint a természetben a fatörzseken, faágakon” – tudtuk meg a szakembertől.
Harminc kiló négyzetméterenként
Európában a csiperke a legnépszerűbb termesztett gomba, az utóbbi időben pedig Észak-Amerikában és Kínában is egyre nagyobb teret hódított. Nem véletlen, hogy Ócsán is a legnagyobb tömegben a csiperkét állítják elő. A különböző méretű gombák – hiszen nem mindegy, hogy például rántjuk, sütjük, főzzük – a szedést követően akár 24 órán belül már a szupermarketek polcain lehetnek. A folyamatos ellátáshoz viszont a termésmennyiség szakszerű szinten tartására van szükség.
Az ócsai üzemben csiperkéből egy négyzetméteren 28-32 kilogramm/négyzetméter terem egy ciklusban, ami két vagy háromhullámos szedést jelent. A barna gombánál ez jellemzően 10-20 százalékkal kevesebb. A laska esetében a termésmennyiséget egy tonna alapanyagra vetítik, a Bio-Fungi Kft.-nél ez nagyjából 250-320 kilogramm friss terméket jelent.
Mitől bio a biogomba?
A gomba termesztéséről általánosságban is elmondható, hogy vegyszermentes, a boltok polcain mégis megkülönböztetnek bio és nem bio gombát. De miben rejlik a különbség? Erre is kíváncsiak voltunk az üzem meglátogatásakor.
Bár a termesztett gombákat nem vagy csak ritkán kezelik növényvédő szerekkel, azok mégsem kaphatnak automatikusan bio minősítést. Ehhez a folyamat során felhasznált minden elem ellenőrzött származása szükséges. „Az alapanyagnak, vagyis a laskánál a szalmának, a csiperkénél pedig a többi összetevőnek, például a trágyának is bio eredetre van szüksége ahhoz, hogy biogombát termeszthessünk” – magyarázta Mutsy Árpád.
A gombatermesztés során ugyanakkor egyre gyakrabban fordul elő, így egyre nagyobb károkat okoz a pókhálós penész fertőzés, aminek megelőzésére éppen 2018-ban engedélyezték a BASF HARVINTA növényvédő szert, aminek hatóanyaga megakadályozza a pókhálós penészgomba (Cladobotryum mycophilum) spórájának csírázását, gátolja az appresszórium fejlődését, így a kórokozó nem tudja megfertőzni a termesztett gombát.
Árat kellene emelni, de az nagyon nehéz
Pozitívum, hogy az elmúlt két-három évtizedben jelentősen növekedett a hazai gombafogyasztás: néhány 100 grammról 1,5-1,6 kilogramm/főre. Ez azonban még így is elmarad a nyugati 3-4 kilogrammtól. Többek között ennek is köszönhető, hogy hazánk a gomba tekintetében egyértelműen exportfüggő. Magyarország például jelentős mennyiségű gombát exportál Ausztriába, a szomszédos ország elsőszámú és fő beszállítója vagyunk.
„Árak tekintetében nagyon nehéz kompenzálnunk a növekvő költségeinket. A gombatermesztés esetében az önköltség 40-45 százaléka a bérekből adódik össze, ami azt is jelenti, hogy egy 30-40 százalékos bérnövekedés nagyon megemeli az előállítási költséget. Ezt pedig nehezen lehet a szupermarket láncoknál érvényesíteni. Mindamellett, hogy ők az ügyfeleink, és büszkék vagyunk arra, hogy beszállíthatunk hozzájuk, alapvetően minden olyan akciójuk, ami során olcsóbban adnak egy terméket, hatalmas nyomást jelent a termelőknek. Minimálisan ugyan sikerült árakat növelnünk a közelmúltban, de úgy gondolom, hogy az egész zöldség-gyümölcs ágazatban legalább 20-40 százalékos áremelkedésre lenne szükség ahhoz, hogy maradjanak még termelők” – fogalmazta meg határozottan véleményét a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnöki tisztségét is betöltő szakember.
A munkaerőhiány tehát komoly kihívás elé állítja a gombaágazatot is. Az azonban bizakodásra ad okot, hogy a Bio-Fungi Kft. ócsai telephelyén is folyamatosan a fejlesztések, a magyar gomba pedig a szomszédos országokban is jó hírnévnek örvend.