Miért ültet rózsát a szőlősgazda a szőlősorok elé?

Agrofórum Online

H. László kérdése: Többször láttam már, hogy a szőlősorok elé rózsát ültettek. Miért teszik ezt a gazdák?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

Kedves Olvasó!

Erre a kérésre kétféle választ kaphatunk. Talán nem sértődnek meg azok, akik azt válaszolják: azért, mert szép. Igazuk van, de ennél többről van szó. Csak ezt a választ a legtöbb növényvédelmi szakember nem fogadja el, mert Dr. Lehoczky János a Szőlő növényvédelem című könyv és sok szőlővédelemmel kapcsolatos cikk szerzője, a kandidátusi értekezésében, is sokat foglalkozott a szőlőlisztharmattal. Azt mondta, hogy amikor a rózsatöveken megjelenik a lisztharmat, akkor rövidesen a szőlőtőkéink is lisztharmatosak lesznek. A kevésbé járatos növényvédelmi szakember erre azt a választ adja, hogy ez nem helyes, mert a szőlőt nem a rózsalisztharmat támadja meg, hanem a szőlőlisztharmat. Ez valóban így van, de a rózsalisztharmat fertőzés létrejöttéhez ugyanazok a miklroklímatikus körülmények kedveznek, mint a szőlőlisztharmatnak.

Kedvező környezeti feltételek esetén ugyanis a szőlőtőkéken tömegesen fejlődnek ki a micéliumszövedékek, azokon a nyári fertőzéseket előidéző konídiumok, a nyár végén pedig az áttelelő spórák, a kleisztotéciumok. A rózsatő nemcsak gyönyörködtet a szőlőtábla szélén, hanem felhívja a figyelmünket a szőlőlisztharmat elleni védekezésre. Tehát nem csak drága, speciális műszerekkel lehet jelezni a szőlőlisztharmatra kedvező miklroklímatikus tényezőket, hanem rózsával is.

Rózsalisztharmat

Sok szőlősgazdának különböző fajtákból áll az ültetvénye, és legtöbb gazda tudja, hogy ezek közül melyik fajta érzékeny a lisztharmatra, a csemegeszőlők közül például a Favorit, a borszőlőfajták közül például az Oporto, így a szőlő kihajtása utáni lisztharmat elleni védekezés sorrendjét is meg tudja határozni. Azonban a táblák helyzete, fekvése különböző, szükség van „műszerre” is, a rózsára, hogy jelezze, mikor kedvezőek a körülmények a szőlőlisztharmat fertőzésre.

Akiknek a szőlőtáblájában nem egy fajta van, azok a szőlőtermesztők is tudják, hogy melyik az a tőke, amelyiket „szemmel kell tartani”, többek között a szőlőlisztharmat fertőzés miatt is, melyek azok, amelyek a szőlőlisztharmattal szemben rezisztensek, például a Bianca vagy a Medina. Így nyugodtan mondhatjuk, hogy a rózsa nem csak dísze az ültetvénynek, hanem hasznos műszere is.

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

2019. január 26. 08:36

Az Inváziós kártevők sorozatban e hónapban az ázsiai lombfacincér és a citruscincér földrajzi elterjedésével, életmódjával és tápnövénykörével ismerkedhetnek meg. E rovarok egyelőre még nem jelentek meg hazánkban, de érkezésükre számítanunk kell.

Inváziós kártevők: a keleti gyümölcsmoly

2019. március 19. 04:36

A karantén kártevőként számon tartott keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta BUSCK) magyarországi megjelenését az 1960-as években jelezték először. A gyümölcsültetvények egyik legveszélyesebb kártevőjének tartott faj napjainkban is komoly gondot jelenthet megfelelő növényvédelem hiányában.

Inváziós kártevők: a kaprabogár

2019. február 13. 04:41

Az Invázós kártevők sorozatunk e havi részében a kaprabogár számazásáról, földrajzi elterjedéséről, tápnövényeiről, kártételéről, életmódjáról és az ellene való védekezési módokról olvashatnak.

A duzzadó vagy fakadó rügyekben fagykárokkal lehet számolni

2018. március 18. 23:35

Az őszi kalászos gabonák és a káposztarepce már szinte mindenütt megkapta az első fejtrágyát, ez meg is látszott a határ képén, hiszen a vetések üdítően zöldellenek. Most ezt a kedvező képet zavarta meg a visszatérő télies idő.