Agrárközélet

Repcevetőmag-üzletággal bővült a BASF

Agrofórum Online

A BASF Hungária Kft. 2018. szeptember 19-én sajtóreggeli keretében nyújtott tájékoztatást a Bayer üzletágak felvásárlásával kapcsolatos tudnivalókról, a repcevetőmag-üzletág indításáról és a legfontosabb célkitűzésekről a cég Váci utcai székházában. Az eseményen elsőként Christoph Hofmann a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy ez az akvizíció a BASF történetében a legjelentősebb, összességében 7,6 milliárd euró összegű vételárról van szó. Ezt követően a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vetőmagfelelőse vette át a szót. Szundy Péter kiemelte, hogy a felvásárlással a BASF repcetechnológiai nagyhatalommá vált.

Az akvizíció révén a BASF-hez került eszközök és üzletágak áttekintése során a BASF Hungária Kft. vezetői beszámoltak az újonnan nyíló lehetőségekről, a BASF világ mezőgazdaságában elfoglalt helyéről és a magyarországi piacot leginkább érintő változásokról.

„A felvásárlásnak köszönhetően az gazdálkodóknak az alternatívák széles skáláját tudjuk kínálni. Az ismert, jó minőségű növényvédelmi termékek mellett már kiváló vetőmagokkal is rendelkezésükre állunk, a digitális megoldásokkal együtt kiterjedt szolgáltatást tudunk nyújtani. Az inputtal kapcsolatos területen teljes körű tanácsadást biztosítunk.” – mondta el Christoph Hofmann, majd hozzátette, hogy az akvizíció keretében gyártókapacitásokat, a vetőmagüzletág jelentős részét, ezzel együtt pedig vetőmag-előállítási létesítményeket is felvásárolt a vállalat. Nem csupán a már aktív üzletágak kerültek a BASF tulajdonába, hanem a különböző K+F tevékenységek is. Az átvett 4500 munkavállaló 40%-a K+F területen dolgozó szakember. A BASF az akvizíció révén a világ egyik legjelentősebb vetőmagvállalatává, a világ legnagyobb repcevetőmagos cégévé vált.

Christoph Hofmann

Azt, hogy a globális felvásárlás hatása a magyarországi piacon miként fog megjelenni Szundy Péter mutatta be a repceüzletág példáján keresztül. Mint elmondta, a repce nagyon jó példa annak szemléltetésére, hogy a biológia alapok és a technológia együttes fejlesztésével milyen előrehaladást lehet elérni. Bár nem egyenletes a fejlődés, de az elmúlt években a repcehozamok látványosan emelkednek. Egyre többet fektetnek be a gazdák a repcetermesztésbe, ezzel együtt egyre nagyobb a kockázatuk, ezért egyre jobban féltik a növényeiket, így biztonságosabb megoldásokat keresnek. Az évek során változó problémákra kell feleletet adni, jelenleg a szoros vetésforgó okozza az egyik legnagyobb gondot, amely arra vezethető vissza, hogy az olajos növények már közel egymillió hektárt foglalnak el Magyarországon. A repce-vetőmagpiac dinamikus, sokszereplős, ahol csak a legújabb innovációkkal lehet eredményt elérni. Ez lesz várhatóan Európában az első olyan üzletág, ahol a megkülönböztető tulajdonságok (herbicid-tolerancia, speciális olajprofil) fognak a fókuszba kerülni – mondta el Szundy Péter, aki a BASF repceportfólió ismertetése során kitért a magas termésszinten kiemelkedő olajtartalmat termelő SAFER-re, az 50% feletti olajtartalmat produkáló, így mérföldkövet jelentő InV1030 hibridre és bemutatta a portfólió új, korai CL repcéjét. Bejelentett azt is, hogy 2019-ben a BASF piacra fog lépni az első saját CL repcéjével az InV1266CL-lel. Az innovációban óriási áttörést fog hozni a kipergés-ellenálló repce, mert ez a fejlesztésnek olyan eleme, mellyel a termés mennyisége és minősége egyúttal emelhető.

Szundy Péter

A BASF elkötelezett a jövő fejlesztése érdekében. A K+F platform felvásárlása után a vállalat összes K+F tevékenységének és beruházásának 40%-a a mezőgazdasági üzletágat fogja erősíteni. Ez több mint 900 millió eurót jelent éves szinten. Azért van szükség ilyen nagy mértékű innovációfejlesztésre, mert sokrétű kihívással kell megküzdeni a gazdálkodóknak, példaként említhetők a növényvédő szerekkel kapcsolatosan a hatóanyag-visszavonások. A felvásárlással a BASF újabb alternatívákat kínál a gazdálkodóknak, olyan innovatív, személyre szabott megoldásokkal, amelyekkel a hozam és az érték optimalizálható.

Ezt támasztja alá az is, hogy hat különböző területről vett át üzletágakat a vállalat: vetőmagüzletág a szántóföldi kultúrákban (repce, gyapot, szója), zöldségvetőmag-üzletág, ahol a világelső hibrid vetőmagok Nunhems® márkanév alatt kerülnek forgalomba, gyomirtószer-üzletág, mely főként az amerikai kontinensen lesz meghatározó, csávázási, vetőmagkezelési tevékenyégek, K+F területek, ahol ki kell emelni az új generációs hibrid őszi búza programot, és a hatodik, a digitális gazdálkodás globális termékei (xarvioTM).

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Most kell védekezni a fenyércirok, a mezei acat és a gyapottok bagolylepke ellen

2018. július 4. 08:27

Az aratás és a járulékos munkák elvégzése mellett fontos feladat a tarlók ápolása, ami nemcsak agronómiai, hanem növényvédelmi szempontból is fontos teendő.

Veszélyes kártevők: Vetésfehérítő bogarak

2019. április 2. 07:58

A vetésfehérítő bogarak a termesztett gabonaféléink egyik legjelentősebb kártevői. Kártevőként Magyarországon először az 1850-es évek végén írták le. Az elmúlt évtizedekben, az 1980-as évektől kezdődően becsült kártétele megduplázódott őszi búzában.

Mi lesz az állományszárítással? - Újabb növényvédő szereknek inthetünk búcsút

2018. december 11. 09:04

Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.

Hogyan fertőtlenítsük a talajt?

2019. május 2. 11:29

A növényvédelem egyik legproblémásabb pontja a talajfertőtlenítés kérdése, ugyanis a talajfertőtlenítő beavatkozásunk hatása vizuálisan kevésbé követhető nyomon, nem látjuk közvetlenül a hatást, mint például egy permetezés esetén.