Budapesten tanácskozott a visegrádi országok agrárkamaráinak alma-munkacsoportja. A szakértők az almapiaci helyzet javítása érdekében több javaslatot is megfogalmaztak. Többek között felmerült, hogy a túltermelést akár ültetvény-felszámolással akadályoznák meg, és ezt a kivágott ültetvények pihentetett területeinek rekultivációs támogatásával ösztönöznék.
A visegrádi államok agrárkamaráinak 2019. februári, veszprémi tanácskozásán határoztak arról a résztvevők, hogy az almapiaci helyzet kezelésére külön szakértői munkacsoportot hoznak létre. Ez a munkacsoport május 22-én Budapesten, a Parlamentben tanácskozott. Köszöntőjében Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy a veszprémi ülés óta a magyar Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amelynek értelmében ettől az évtől minden magyarországi feldolgozásra beszállított almára és meggyre írásbeli szerződést kell kötni. Hozzátettette, ezen kívül azok a feldolgozók, amelyek több mint 100 tonna meggyet vagy 200 tonna almát dolgoznak fel, az általuk feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékát adott határidőig kötelesek lefedni szerződésekkel. Ezt a hatóság ellenőrzi és a szabálytalanságokat komoly bírsággal büntetheti. A NAK elnöke szerint az új szerződéses rendszer garanciát jelenthet arra, hogy sikerül elejét venni a tavalyihoz hasonló helyzeteknek, amikor is az alacsony felvásárlási ár miatt heteken át demonstráltak a magyar almatermelők.
A munkacsoport ülésén résztvevő Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke arra kérte a munkacsoport tagjait, hogy javaslataikkal egyúttal keressék saját nemzeti és uniós képviselőiket is, ezzel is segítve a hatékony döntéshozatalt. A szakértők egyetértettek abban, hogy étkezési almából is túltermelés volt 2018-ban, és a betárolt készleteket várhatóan az idei év szezonjának kezdetéig sem tudják teljes mértékben értékesíteni. Európa meghatározó almatermelője Lengyelország, amely a 2019-es szezont akár 100 ezer tonna étkezésialma-készlettel is indíthatja, pedig a kiváló minőségű betárolt étkezési alma jelentős része ott is a feldolgozókba került. A túltermelés miatt az ipari alma felé tolódik el a piac, ahol nincs akkora lehetőség a megfelelő árképzésre, és az meghatározza az étkezésialma-piac árszintjét is.
A lengyel szakértő vetette fel, hogy a túltermelés jövőbeli megakadályozása érdekében önkorlátozásra lenne szükség. Véleménye szerint a kiegyensúlyozott piaci viszonyok elérése érdekében jelentősen kellene csökkenteni a lengyelországi almatermelést. Javaslatként felmerült az almaültetvények felszámolását követő területpihentetés támogatása is, amihez az új uniós finanszírozási időszak alatt akár célzott támogatásokat lehetne igénybe venni.
Magyar részről elhangzott, hogy a piaci helyzet javítása érdekében nem csak Magyarországon, hanem valamennyi V4-es országban termelői érdekeltségű feldolgozókat kellene létrehozni. Szintén magyar javaslat volt egy árképlet bevezetése, amely meghatározna egy olyan minimális önköltségi árat, ami alatt az almát nem lehetne kereskedelmi forgalomba hozni. A belső fogyasztás élénkítése érdekében pedig a visegrádi országok akár közös fogyasztásösztönző programokat is indíthatnának. A szakértők egyetértettek abban is, hogy egy megfelelő szabályrendszerrel szükséges lenne megakadályozni a jelentős mennyiségű ukrán alma uniós piacra való beszállítását is.
A munkacsoport döntése értelmében a felmerült elképzeléseket a V4-államok agrárkamaráinak következő, júniusi, pozsonyi tanácskozásán is napirendre veszik, és közös kommünikében hívják fel az európai döntéshozók figyelmét a problémára.
