A fogyasztók és az állattenyésztők között sincsen egyetértés abban, hogy az állati eredetű termékek mikor egészségesebbek az emberi szervezetre: ha szabad tartásban nevelkednek az állatok a lehető legkevesebb gyógyszeres kezelést kapva, vagy a külvilágtól elzárva nevelt, gyógyszerekkel védett állatokból nyert élelmiszer hat kedvezőbben a fogyasztókra. Sokakban az antibiotikumhasználat okozza a legnagyobb riadalmat, de szerencsére jó úton halad Európa az állattenyésztésben használt antibiotikumok visszaszorítása felé.
Az állati eredetű táplálékok az emberiség megjelenése óta alapját képezik a táplálkozásunknak, a vegetáriánus és a vegán életforma terjedése ellenére is az állati eredetű táplálékok adják még ma is a növekvő népesség tápanyagszükségletének java részét. A fejlődő területeken az állati fehérje kifejezetten fontos tápanyagnak számít, emellett azonban az is fontos, hogy milyen minőségű termékek kerülnek a fogyasztók elé – erre igen nagy ráhatásuk van az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodóknak és a gyógyszergyártóknak is.
A nagyüzemi állattenyésztésre jellemző Európában, hogy talán még sosem voltak ennyire megbízhatóak és veszélytelenek az európai állati eredetű termékek, mint manapság. Ez elsősorban a szigorú élelmiszer-biztonsági szabályozásoknak köszönhető, amelyek betartása mellett szinte elképzelhetetlen, hogy bármilyen, betegséggel fertőzött állati eredetű termék kerüljön forgalomba, továbbá az antibiotikumokkal kezelt állatokat is kivonják az élelmiszerláncból addig, amíg a gyógyszerek a szervezetükben kimutathatóak.
Az európai állatgyógyászattal foglalkozó cégek ténykedésése egyébként sikeres, már hosszú évek óta nem ütötte fel a fejét igazán komoly méretű járvány. Erre legutóbb körülbelül 20 évvel ezelőtt volt példa, amikor a száj- és körömfájás járvány tört ki kontinensünkön. Ez természetesen nem csak a megfelelő gyógyszerek kifinomult használatának, hanem a beteg állatok időben történő észlelésének és kiszelektálásának is köszönhető.
És ami még jobb hír, hogy a már fentebb említett szigorú előírások miatt az állategészségüggyel foglalkozó cégek az antibiotikum használat helyett igyekeznek befektetni olyan, megelőző technológiák fejlesztésébe, melyekkel meg lehet előzni egyes betegségek felbukkanását és ezáltal vissza lehet szorítani az antibiotikumok használatát, ezzel tovább csökkentve a felhasznált gyógyszerek mennyiségét az állattenyésztésben.
Eközben sokan a szabad tartásra esküsznek, amely az állatokra valóban jó hatással lehet, viszont a betegségek megelőzése a szabadon tartott haszonállatok esetében jóval nehezebb feladat. A szabadtartásban nevelt jószágok ugyanis szinte bármikor érintkezhetnek beteg vadállatokkal és így könnyen terjedésnek indulhatnak különböző betegségek – gondoljunk csak az utóbbi időszak afrikai sertéspestis eseteire, melyek komoly problémákat okoztak mind a házisertések, mind a vaddisznók között – írja az euronews.com.