Kedvező adatok láttak napvilágot a mezőgazdaságban: a beruházások bővülése a mögöttünk hagyott évben is folytatódott. Tavaly az állattenyésztők voltak a legaktívabbak, mintegy negyven százalékkal több fejlesztést hajtottak végre, mint egy évvel korábban - írja a Magyar Idők.
Töretlen az agrárium szereplőinek beruházási kedve. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint a mezőgazdasági beruházások értéke 2017-ben 3,1 százalékkal nőtt az előző évi szinthez képest. A különböző célú fejlesztésekre elköltött összeg meghaladta a 121 milliárd forintot. Ezen belül épületek építésére 31,9 milliárdot, gépbeszerzésre 49 milliárdot, járművekre pedig 7,2 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók.
A gépekre szánt forrás csökkent az előző évhez képest – 49 milliárd forint volt –, amikor csaknem 54 milliárd forintért vásároltak új eszközöket és berendezéseket a termelők. Az összes beruházás jelentős része, 92,7 százaléka, vagyis 112,4 milliárd forint a gazdaságok alaptevékenységére irányult. Ezen belül épületekre és egyéb építményekre 19,9 százalékkal többet, összesen 27,8 milliárd forintot költöttek a termelők.
A gépek és berendezések beszerzése kilenc százalékkal visszaesett, értéke 46 milliárd forintot ért el. A járművekre is kevesebb forrást fordítottak, a visszaesés kétszázalékos, értéke 5,7 milliárd forint volt. A tenyész- és igásállatok vásárlása ugyanakkor megugrott, 31,2 milliárd forintot ért el, míg földre, telekre 1,12 milliárd forintot fordítottak tavaly a gazdaságok. Ez utóbbi több mint 233 százalékos növekedésnek számít 2016-hoz képest.
Tavaly a növénytermesztők kicsit háttérbe szorultak, a legnagyobb összegben az állattenyésztők valósítottak meg fejlesztéseket. Az ágazat beruházásai jelentősen, majdnem negyven százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A majdnem 59 milliárd forintból a legnagyobb összegben állatokat vásároltak a gazdaságok, de jelentős összegeket fordítottak istállók és egyéb építmények kivitelezésére is.
Az egyes szakágazatok közül a legtöbb beruházás a baromfitenyésztésben valósult meg, ezt követte a tejhasznúszarvasmarha-tartás és a sertéstenyésztés.
Bár a beruházásokat még mindig saját forrásból valósítja meg a legtöbb gazdálkodó, az elmúlt évben duplájukra emelkedtek a banki hitelből finanszírozott fejlesztések. Az összes beruházás 11 és fél százalékát kölcsönből fedezték az érintettek. A Növekedési hitelprogram több éven keresztül meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság finanszírozásában, 2016-ban azonban, a program utolsó szakaszában fokozatosan a piaci alapú hitelezés vált ismét keresettebbé.
A támogatásból fedezett beruházások értéke az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2014-ben az összes fejlesztés 17,7 százalékát, 2015-ben csak 9,3 százalékát, 2016-ban mindössze 0,6 százalékát, 2017-ben pedig 0,9 százalékát finanszírozták pályázati pénzből a gazdálkodók.
Ez az arány idén és a következő néhány évben változni fog, köszönhetően a 2020-ig elérhető Vidékfejlesztési Programnak. Az 1300 milliárd forintos keret terhére 68 pályázati felhívást hirdetett meg a Miniszterelnökség, a források több mint fele beruházási jellegű fejlesztést szolgált. Többek között állattartó és kertészeti gazdaságoknak, mezőgazdasági kisüzemeknek és fiatal gazdálkodóknak is írtak ki pályázatot.
Máig jó néhány felhívás esetében hirdetett eredményt a programot kezelő Miniszterelnökség, a következő hónapokban pedig újabb pályázatokat bírálnak el, a támogatott beruházások megvalósítása pedig még idén elindulhat.
Az AKI jelentése szerint az agrárvállalkozások nagyrészt a piaci elvárások szerint tervezték meg fejlesztéseiket, döntéseikben ugyanakkor a pályázatok is fontos szerepet játszottak. A tavalyi felmérés adatai szerint egyébként a gazdálkodók elsősorban a technikai fejlesztést, az üzemméret növelését, a termelés technológiai színvonalának növelését szeretnék elérni. A legfontosabb fejlesztési cél olyan hatékonyságnövelő beruházás megvalósítása, amellyel sikeresen ki lehet váltani vagy csökkenteni a humánerőforrás-igényt.
