A következő időszaki közös agrárpolitikát (KAP) meghatározó jogszabálytervezetek jelenleg még mindig tárgyalás alatt vannak, azt viszont már most nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapnak a jövőben.
Az Európai Bizottság javaslata alapján a 2020 utáni KAP-nak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a környezet védelméhez. A jelenlegi jogszabálytervezetben ezért számos olyan megkötés szerepel, ahol a környezeti szempontok jobban érvényesülnek.
A tervek szerint a termelőknek az alap jövedelemtámogatás igénybevételéhez fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeknek kellene megfelelniük. Ezek tartalmaznák a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket, többek között a Nitrát Irányelv, a Víz Keretirányelv, és a NATURA 2000 előírások betartását, valamint egyéb, uniós szinten előirányzott gyakorlat teljesítését. Ezzel egyidejűleg a korábban bevezetett zöldítés megszűnne, egyes elemei viszont beépülnének az említett feltételrendszerbe.
Azon termelők számára, akik a kötelező minimumon túl további követelményeknek tesznek eleget, az éghajlat- és környezetvédelmi önkéntes támogatási rendszer (öko-rendszerek) lehetőséget biztosítana arra, hogy az alaptámogatáson felüli kiegészítő támogatásban részesüljenek. Az öko-rendszerekben foglalt kritériumokat minden tagállam maga határozhatná meg. A vidékfejlesztési támogatások esetében a források legalább 30%-át kellene környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani, így a KAP költségvetés egészét nézve várhatóan annak 40%-a járulna hozzá a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok eléréséhez.
Döntés ugyan még nem született az Európai Bizottság javaslatait illetően, de tekintettel arra, hogy az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Szakbizottsága a Környezetvédelmi Szakbizottsággal megosztott hatáskörben felel a KAP Stratégiai Tervről szóló rendeletért, az új EP-ben pedig a zöldek a korábbinál nagyobb arányban foglalnak helyet, a következő időszakban egy „zöldebb” közös agrárpolitikára lehet számítani.
