Mára már hozzászokhattunk ahhoz, hogy napi rendszerességgel hallunk az afrikai sertéspestissel (ASP) kapcsolatos megelőző intézkedésekről, fertőzésekről és az ágazatot érintő kilátásokról. Az ASP hatása természetesen markánsan megjelenik a vadhús értékesítésben is. Dr. Lőrincz Attilával a VADEX Mezőföldi Zrt. vadfeldolgozási ágazati igazgatójával előírásokról, árképzésről és kategóriákról beszélgettünk.
Visszakeresve a korábbi évek adatait, 2017-ben, átlagosan 450-580 Ft/kg áron vették át a lőtt vaddisznót, 2018-ban már csak 170 Ft-ot fizettek érte, a másod és harmadosztályú hús átvételi ára pedig mindössze 60-80 Ft körül volt. Mielőtt rátérnénk a jelenlegi tendenciákra, tisztázzuk, hogy mit is értünk a különböző kategóriákon.
A lőttvad átvételénél a minőségi kategóriákat az elejtés, majd az elsődleges vadkezelés során keletkező állagromlás alapján határozzák meg az alábbiak szerint:
Első osztályú az a vad, amely szakszerűen zsigerelt, tiszta, korához és ivarához, valamint az elejtés idejéhez arányos, telt húsú, szép küllemű. Ép comb és gerinc jellemezze, a gerinc a vesepecsenyétől számított 9. csigolyáig, őz esetében a 11. csigolyáig legyen ép. A lövésből eredő roncsoltság mértéke 10 cm-nél nem lehet nagyobb, a roncsolt terület nem lehet szennyeződött. Lapockalövés és kismértékű roncsoltság megengedett. Súlyhatárok: szarvas – vaddisznó 30-80 kg közötti, az őz 12 kg feletti kell, hogy legyen.
Másodosztályú húsról akkor beszélünk, ha az alábbiak közül bármelyik esetében fennáll az, hogy combon vagy gerincen lőtt, sérült és/vagy hiányos a vesepecsenye, ebben az esetben a késsel történt bemetszés nem kizáró ok. Szarvas, muflon és őz esetén a nyak szakszerűtlen fejlevétel miatti részleges hiánya megengedett. Súlyhatárok: szarvas – vaddisznó 30-120 kg közötti, az őz 8 kg feletti kell, hogy legyen.
Harmadosztályú az a hús, ha az alábbiak közül bármelyik fennáll: szakszerűtlenül zsigerelt, lesoványodott, bélsárral kis mértékben szennyezett, csonkolt, egyidejűleg több testrészén is durván roncsolt, vagy gázolt a vad. Szintén harmadosztályú, ha a lövésből eredő roncsoltság mértéke a 18 cm átmérőt meghaladja. Súlyhatárok: szarvas – vaddisznó 30 kg, őz 8 kg feletti.
Jelenleg hol tart a felvásárlási ár?
A vaddisznó felvásárlási árát több tényező is befolyásolja, például függ a szállítási távolságtól vagy az éves felvásárlási mennyiségtől is. Ez év novemberében ez az összeg az I. o. hús esetében 230-400 Ft, a II. o. 180-320 Ft, a III. o. 110-250 Ft/kg + ÁFA között helyezkedik el.
Hány darab vadfeldolgozó üzemel az országban?
Magyarországon, gyakorlati szinten három jelentősebb kapacitású és több kisebb méretű vadfeldolgozó üzemel. Ezekben évente több mint 6.000 tonna lőttvadat dolgoznak fel. A három nagy feldolgozóból kettő állami, egy pedig magán kézben van.
A beszállított mennyiség mekkora részét képezte a vaddisznó?
A beszállított, majd feldolgozott vad mennyiségének jellemzően 50-55%-a vaddisznó.
Összességében van-e egyáltalán jelenleg érdeklődés a vásárlók részéről a vaddisznóra?
Igen! Az összes vadfajra és annak minden fő húsrészére van az évnek ebben a szakaszában igény, azonban az őszi-téli hónapokban jellemzően a vaddisznóra a legmagasabb, az exportigénye pedig a négy nagyvad fajunkból kb. 60-70%-os. Ez az év különböző időszakaiban nagymértékben változik, de, mint mondtam, jelenleg „csúcsszezon” van.
Abban az esetben, ha elhullott vagy fertőzött vaddisznót észlelnek egy területen, akkor milyen utasításoknak kell megfelelnie a vadászatra jogosultnak? A fertőzés pontjához képest mekkora területről nem szállítható vaddisznó a vadfeldolgozóba?
Ilyen esetekben a helyileg illetékes vadásztársaságok vagy erdőgazdaságok megfelelően képzett szakemberei által diagnosztikai mintavétel zajlik az állat előírás szerinti részeiből, majd azt követően a mintát a budapesti központi vizsgáló laboratóriumba kell küldeni, ahol a mintát két napon belül megvizsgálják. Pozitivitás esetén a terület azonnal zárlat alá kerül és kb. 30 kilométeres körzeten belül se ki-, se behozni nem lehet vaddisznót. Ezeken a területeken nagyarányú gyérítést, illetve további diagnosztikai kilövéseket kell végrehajtani. A fertőzött zóna körül magas, közepes és alacsony zónák képződnek egy automatikus kockázatértékelés alapján, amelynek az eredménye folyamatosan nyomon kísérhető a NÉBIH honlapján található térképen.
Az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozata alapján meghatározásra került az egyes zónákban azonnal végrehajtandó feladatok köre is. A magas kockázatú területről például vaddisznó kilövést követően, a lőttvadat TILOS azonnal elvinni. Az itt kilőtt vaddisznót mintavételt követően a már meglévő, vagy a NÉBIH-től igényelt hűtött vadátvevő konténerbe kell elhelyezni és onnan csak negatív diagnosztikai eredményt követően lehet kihozni. Negatív virológiai eredmény megérkezését követően is a magas kockázatú területről származó vaddisznókat elkülönítetten lehet csak kiszállítani, feldolgozni és az abból készült termékeket speciális jellel ellátva, kizárólag belföldön lehet forgalomba hozni. A feldolgozót a magas kockázatú területről származó vaddisznók feldolgozását követően fertőtleníteni kell. Ezek a szigorú óvintézkedések a vírus esetleges tovaterjedését hivatottak megakadályozni.
Mindez hat az egyéb vadhús árképzésére? Emelkedik esetleg?
Ha nem lesz vaddisznó, akkor nyilvánvalóan emelkedni fognak a vadhús alapanyag és késztermék árak is. További következmény lehet egy bizonyos árszint elérése fölött a tengerentúli import megjelenése. Ez a magas árszintű termékeknél időnként már most is látszik Európa piacain.
| A VADEX Mezőföldi Zrt. 100% állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, melynek alaptevékenysége az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a közjóléti tevékenység. Az állami vagyon kezelése mellett jövedelmezőségi okból több vállalkozási tevékenységet is folytat, ilyen a műszaki és faipari tevékenység mellett a vadfeldolgozás is. Az ágazathoz tartozó Soponyai Vadfeldolgozó Üzem a nagyvad feldolgozása területén piacvezető Magyarországon. Az üzem 1973-ban létesült, először apróvad, később már lőtt nagyvad feldolgozására is alkalmas lett a fejlesztések nyomán. Az ország teljes területéről évente mintegy 1400-1600 tonna lőtt nagyvadat és apróvadat vásárolnak fel. Közel 200 beszállító partnerrel működnek együtt: vadásztársaságokkal, erdőgazdaságokkal, mezőgazdasági vállalkozásokkal, nemzeti parkokkal. 98 saját hűtőkamrájuk van partnereiknél, melyekkel a legkorszerűbb módon, minőségromlás nélkül tárolható a lőttvad a szállításig. Az öt hűtőkocsi pedig egész évben, heti rendszerességgel szállítja a vadfeldolgozóba a felvásárolt lőttvadat, amely így a legrövidebb idő alatt hatósági állatorvosi vizsgálatra és feldolgozásra kerül. |
