Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése az egyik legfontosabb célja Magyarország agrárpolitikájának, hiszen ennek sikeressége kulcsszerepet játszik a jövedelemtermelő képesség növelésében - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nyilvános kuratóriumi ülésén. Feldman Zsolt hozzátette: mind a gazdaságpolitikai, mind az agrárpolitikai eszközöket ennek fényében fejleszti a tárca, és ezt szeretné a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után elérhető eszközrendszerével is segíteni.
Az államtitkár – a szaktárca közleménye szerint – az agrárium kihívásai között említette a generációváltást, a precíziós technika minél szélesebb körben történő alkalmazását és a klímaváltozás hatásaira való hatékony stratégiák kidolgozását.
Feldman Zsolt szerint a KAP a legfontosabb fundamentumát jelenti a magyar és az európai mezőgazdaságnak. A gazdaságpolitikai és agrárpolitikai döntések és intézkedések meghozatalakor leginkább azt tartják szem előtt, hogy javítsák a mezőgazdasági termelők megélhetését. Az ennek eléréséhez rendelkezésre álló eszközök jó része csak a KAP keretrendszerében működtethető, ugyanakkor nemzeti hatáskörben is számos lehetőség van, mint például az öntözésfejlesztés előmozdítása vagy a birtokaprózódás megállításának kérdése – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a KAP egyszerre szabályoz és egyszerre biztosít forrásokat, valamint egyszerre kell vele a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági növekedés céljait segíteni. Miközben a mezőgazdaság az egyik legnagyobb elszenvedője a klimatikus és környezeti változásoknak, mégis feladata a környezet és a mezőgazdasági termelés közötti összhang elősegítése, a termelő tevékenységgel járó környezeti terhelés csökkentése a következő időszakban.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a zömében kisebb gazdasági szereplőkből álló agrárszektorra egyre erőteljesebb nyomást helyez az élelmiszerkereskedelem és élelmiszeripar fokozódó koncentrációja, a mind nagyobb méretű piaci szereplők gazdasági fölénye. Ezzel szemben sikeresen fellépni akkor lehet, ha egyszerre lépnek előre ezek a gazdálkodók a technológiai fejlesztés, az egymással való együttműködés és szakmai tudás fejlesztése terén, ugyanis így lesznek versenyképesek.
Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság által tavaly előterjesztett európai uniós költségvetés kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot, hiszen 2020 után az uniós források jelentősen kisebb részét fordítanák közös agrárpolitikára. Míg jelenleg az uniós költségvetés 35 százalékát fordítják az agráriumra és az európai élelmiszertermelés fenntartására, az új időszakban ez a mérték alig haladná meg a 28 százalékot. Ez a forrásmegvonás Magyarországot is negatívan sújtaná, ezért hazánkkal együtt már összesen 20 tagállam közösen tiltakozik a KAP forrásainak csökkentése ellen. Az EU új agrárpolitikájára vonatkozó jogszabályok tárgyalása 2020 második felére, végére zárulhatnak le. A késés miatt a bizottság átmeneti szabályozás bevezetésére tett javaslatot, ezért a támogatási rendszerben egy átmeneti évvel mindenképpen számolni kell.
