A kölcsönös megfeleltetés (közismertebb nevén: KM) fogalmával sajnos az esetek többségében csak akkor találkozik a termelő, amikor megcsörren a telefonja és ellenőrzésre rendelik be, vagy helyszíni KM ellenőrzésre jelentkeznek be a hatóságok. Ilyenkor az első reakció általánosan a kétségbeesés és a büntetéstől való félelem. A KM követelményeinek ismerete alapvető fontosságú a mezőgazdasági támogatások szempontjából, hiszen az előírások betartása a területalapú támogatásoknak is alapfeltétele.
A kölcsönös megfeleltetés rendszerében érintett támogatások igénybevételéhez szükséges a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartása. Ennek feltételrendszerét az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet tartalmazza. A HMKÁ tehát nem más, mint a termelőkre vonatkozó minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények együttese.
- Vízvédelmi sávokra vonatkozó előírások:
A legeltetett állatok által elhullatott trágya kivételével tilos a műtrágyázás a felszíni vizek partvonalától mért 2 méteres sávban; a szerves trágya kijuttatása az 5000 m2 feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban; a völgyzárógátas halastavak és egyéb felszíni vízfolyások esetében a partvonaltól mért 5 méteres sávban. (Ez utóbbi védőtávolság 3 m-re csökkenthető, abban az esetben, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 méternél nem szélesebb és 1 hektárnál kisebb területű.) Ezek a védősávok csak azokra a felszíni vizekre vonatkoznak, amelyek a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) megjelenítésre kerültek.
- Öntözési célú vízhasználatra vonatkozó előírások:
Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. A vízjogi engedélynek az adott területre kell szólnia, illetve érvényesnek kell lennie. Nem jelent problémát, ha az öntözést szolgáltató végzi, ebben az esetben a szolgáltatónak kell vízjogi engedéllyel rendelkeznie, valamint a gazdálkodónak megfelelő dokumentummal (pl.: szerződés, számla) igazolnia kell a szolgáltatás igénybevételét. Az öntözött táblákat az egységes kérelem beadásakor is jelölni kell!
- Felszín alatti vizek szennyezésére vonatkozó előírások:
Tilos a mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok közvetlen, vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe. Ilyen szennyező anyagnak minősül a trágya, műtrágya, olaj, üzemanyag, növényvédő szer, szennyvíz, és mosóvíz.
- Minimális talajborításra vonatkozó előírások:
Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után. Ez megvalósítható őszi kultúra vetésével, másodvetésű takarónövény termesztésével, vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével (ezen legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás végezhető el, hogy a tarló gyommentes legyen). Kivételt képeznek a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.
- Erózió korlátozására vonatkozó előírások:
A 12%-nál nagyobb lejtésű területen tilos termeszteni a következő növényeket: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka.
Azokon a szőlőültetvényeken, ahol teraszos művelést alkalmaznak, a gazdálkodónak a kialakított teraszok megőrzésére kell törekednie.
- Vetésváltásra vonatkozó követelmények:
– önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye, aminek termesztését követően a tökre oltott dinnye sem megengedett;
– egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, valamint a tökre oltott dinnye, ami után másodvetés hiányában a dinnye termesztése sem megengedett;
– egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, ami után a vetőmag célra termesztett hibridkukorica sem megengedett;
– egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett;
– minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.
(Erről a pontról részletesebben már írtam korábban itt: https://dev.agroforum.hu/blog/gazdahely/vetesvaltasi-eloirasok-nem-novenyvedelmi-szempontbol/)
- Égetési tilalom:
Tilos a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése. Ettől abban a két esetben lehet eltérni, ha az illetékes növény-egészségügyi hatóság zárlati károsítókkal való fertőzés miatt, vagy az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi természetvédelmi okok miatt határozatban rendelkezik az égetésről.
- A táj jellegzetességeinek megőrzésére vonatkozó előírások:
A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. A gémeskutak megőrzésénél csak a kiindulási állapot fenntartása az előírás, az üzemeltetése nem kötelező. A tájelemként nyilvántartott magányos fák kivágása nem megengedett. A gazdaság területén lévő bármely fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti – költési és fiókanevelési időszakban – tilos kivágni!
(…folyt. köv…)
Dr. Harcsa Marietta
névjegyzéki szaktanácsadó (NAK-4149)
