Az öntözésfejlesztés társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is kulcskérdés; ez a termelés biztonságának és hatékonyságának alapja - mondta Nagy István agrárminiszter az első, az Agro-Harta Zrt. öntözéses mintaprogramjának avatóján a Bács-Kiskun megyei Hartán pénteken.
Az agrárminiszter szerint sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség Magyarországon. Éppen ezért szavai szerint kormányzati cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása, és az öntözött területek arányának növelése.
Ennek érdekében a kormány 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez – tette hozzá Nagy István. Ez a keret ugyanakkor önmagában, tartalom nélkül nem jelentene megoldást, ezért az Agrárminisztérium egy átfogó intézkedéscsomagot alkotott a vízkeresleti oldal fejlesztéseinek érdekében – hangsúlyozta.
Összesítette, 87,5 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, a szántóterületek alig 2 százalékán, ezt két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra szeretnék növelni. Az agrárminiszter kiemelte: a Vidékfejlesztési Programon belül az öntözéses beruházásokhoz kapcsolódó pályázati feltételeket úgy módosítják, hogy minél többen és könnyebben élhessenek a lehetőségekkel.
Bejelentette, a kormány szerdán úgy döntött, engedélyezi, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőjön. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a gazdák életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.
Létrejött a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, az új öntözéses gazdálkodási törvény pedig lehetővé teszi, hogy minél egyszerűebben és gyorsabban hozzá lehessen férni az öntözés megvalósításához szükséges engedélyekhez – sorolta a miniszter.
Nagy István elmondta, 52 közösségi szerveződés van az agrárminisztérium „látókörében”, és megjegyezte, új intézkedésként támogatják az öntözési közösségek megalakulását. A törvény értelmében a magyar gazdák öntözési közösségekbe szerveződve kaphatnak plusz lehetőségeket.
A szarvasi öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ célja pedig, hogy a termelők a gyakorlatban is megismerhessék az öntözéses technológiákat – tette hozzá a miniszter. Szikszai Tamás, az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója az avatón egyebek mellett azt hangsúlyozta, reagálni kell az időjárási szélsőségek, az aszály kihívásaira, hiszen Hartán márciusban 21, áprilisban 12, májusban eddig csak 7 milliméter csapadék esett. Az időjárás nem lesz kedvezőbb a mezőgazdaság számára, ezért olyan növényeket kell termeszteni, amelyek termesztése öntözéssel jövedelmezővé tehető – fogalmazott.
Az ország első, hartai öntözési közösségének tagjai társas vállalkozások, családi gazdaságok és termelői csoportok, amelyeket az Agro-Harta Zrt. a közösség egyik fő gazdálkodója, integrátora, egyben a vízház tulajdonosa lát el öntözővízzel.
Az öntöző távcsatorna állami tulajdonba és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alá került.
A közösség öntözési területe mellett található csatorna megvásárlását követően a régi elhanyagolt, jelentősen feliszapolódott szakasz teljes hosszában, több mint 4 kilométeren megújult. A távcsatorna azonban nemcsak az öntözővíz szivattyúházhoz történő zavartalan eljutásához, hanem a víz visszatartásához, megőrzéséhez, a megnövekedett öntözési igények ellátásához, akár a belvíz elvezetéséhez is hozzájárul.
A közösség 500-600 hektáron öntöz hat, korszerű körforgó öntözőberendezéssel intenzív termesztésű növényeket, főként zöldborsót, fő- és másodvetésű csemegekukoricát. A föld alatt 36 kilométer csővezeték fut, üzemeltetési engedélyük 1000 hektárra szól és 1 millió köbméter víz kivételére ad lehetőséget.
A távcsatorna felújítása, első ütemben 200 hektár, majd második lépcsőben további 500 hektár öntözhetővé tételét teszi lehetővé a Hartai Öntözési Közösség számára – mondta Szikszai Tamás.
