Magkezelési eljárások közül a vetőmag drazsírozását vagy pillírozását már régóta alkalmazzák a zöldség- és dísznövény-kertészetekben. Nagy előnye, hogy a túl apró (pl. sárgarépa, petrezselyem, zeller) vagy szabálytalan alakú magvak (pl. uborka, fejes saláta, stb.) térfogata nagyobb lesz, és vetés szempontjából ideális, azaz gömbölyű alakot kapnak, ami által pontos (precíziós) vetésük megoldható.
Előfordul, hogy magába a drazséba is növényi tápanyagokat, növényvédő szert, csírázást és növekedést serkentő anyagokat kevernek, de elsődleges cél a vetés számára ideális méret és gömb alak megteremtése.
Természetesen az így előkezelt mag lényegesen drágább, ebből adódóan elvárná a kertész, hogy jobban, gyorsabban, azaz biztonságosabban csírázzon és keljen. De ez nem mindig valósul meg a gyakorlatban, ilyenkor gyakran a vetőmag forgalmazóját, kereskedőt szidják, a vetőmag előállítóját hibáztatják a rossz kelés miatt. Szeretném hangsúlyozni, hogy legtöbbször alaptalanul.
Kevesen tudják, hogy a pillírozott mag csírázásához és keléshez lényegesen több vizet, nedvesebb talajt igényel, mint a kopasz mag. Ugyanis ahhoz, hogy a drazsé a magról leváljon, sok vizet vesz fel, több nedvességre van szüksége, és ha ez nem áll rendelkezésre, a mag körül kiszárítja a talajt, azaz elszívja a talajból, a mag elől a vizet. Ennek egyenes következménye a gyengébb és rosszabb csírázás.
Amennyiben vetéskor drazsírozott magot használunk, a jó kelés, a biztos csírázás érdekében nedvesebben kell tartani a talajt, többet kell öntözni, mint a csupasz magvak esetében.
(Dr. Terbe István – Agrofórum Online)
