Zöldség

Téli tápanyaghiány hajtatásban?

Agrofórum Online

Nehezen elképzelhető, hogy hajtatásban, ahol tápanyagban gazdag talajon folyik a termesztés, és télen, amikor a lassú fejlődés miatt egyébként is kisebb a növények tápanyagfelvétele, hiánytünetek (sárga és világos levelek, lassú lombnövekedés) alakuljanak ki paprikán, paradicsomon és uborkán. Pedig gyakran előfordul.

Januárban, februárban, a leghidegebb téli hónapokban a magas fűtési költségek miatt nem, vagy csak nagyon keveset szellőztetjük az üvegházakat és fóliákat. A páratartalom felgyülemlik, eléri azt a kritikus szintet, a 90-95%-ot, ahol a növények már nem tudnak párologtatni. Párolgás hiányában pedig megszűnik a transzspiráció, és transzspiráció hiányában leáll a tápanyagfelvétel.

Fontos a téli hónapokban is a szellőztetés. Lehet, hogy csak átmeneti zavar alakul ki, de sokkal súlyosabb következményei is gyakran megfigyelhetők, például az uborka hajtásvége elnyálkásodik, elpusztul, a felső levelek kanalasodni kezdenek, a nóduszkon a termések csokrosan jelentkeznek (egy-egy nóduszon 5-8 terméskezdemény is megjelenik). Hasonlóan súlyos tünet a fejes saláta és a kínai kel belső levélszélének rothadása vagy barnulása, az úgynevezett „rand betegség”.

Amennyiben szellőztetéssel sikerül 85% alá nyomni a páratartalmat – és ez nem könnyű, amikor a szabadban is borús idő esetén telített a levegő – megindul a transzspiráció. Ennek érdekében sokszor a „helybenjáratásos” módszert kell alkalmazni, azaz a szellőztetéssel egy időben fűteni.

(Dr. Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Hajtatott paradicsom rossz termékenyülésének okai és megszüntetése I. - Okok

2020. január 14. 04:38

A változó technikai színvonal, az egyre bővülő fajtaválaszték, a növekvő konkurenciából adódó kisebb haszon sokkal pontosabb, fajtatípusra, nem egy esetben fajtára megválasztott technológia alkalmazását feltételezi a paradicsomtermesztőktől.

Készüljön már most a júliusi munkákra!

2019. június 21. 11:35

Július hónapban rendszerint igen magas hőmérséklet uralkodik hazánkban, ezért az öntözésre kiemelt figyelmet kell fordítani, legyen szó zöldségről, vagy éppen gyümölcsről.

A paradicsomot fertőző új vírus: TBRFV (Tomato Brown Rugose Fruit Virus)

2020. február 19. 04:36

Természetes körülmények között súlyos tüneteket eddig növényházi paradicsomtermesztésben figyeltek meg, a vírus a mechanikai terjedése miatt eddig szabadföldön jelentős károkat nem okozott.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.