Növényvédelem

Mikotoxin, amitől eladhatatlan lesz a kukorica

Agrofórum Online

A mikotoxinokat „rejtett gyilkosoknak” is nevezik. A mikotoxinok takarmányba kerülve szaporodás-biológiai problémákat okozhatnak, növelhetik az állatok fogékonyságát egyes betegségekre, a szarvasmarhák esetében pedig csökkenthetik a tejtermelést is. A mikotoxinokkal való szennyezettség a termény értékét és a gazdaság/gazdálkodás teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja. Jelentős bevétel ki esést okozhat, ha a gabonát, átvételkor a toxinszennyezettség miatt visszafordítják.

A Trichoderma felfalja a káros talajlakó gombát

Mikor következhet be ez a kellemetlen helyzet?

A mikotoxinokat a szántóföldön a fusarium fajok okozzák. A fuzárium, ami egy polifág gomba, minden talajunk tartalmazza, de hogy okoz-e problémát az évjárat és a gazda gondosságán múlik. A vetésforgóban a gazdanövényei kikerülhetetlenek, búzát, kukoricát, szóját… nem lehet kihagyni.

A talajainkban a szármaradványok bontásában vesz részt, és innen indítja meg az új fertőzését. A fertőzés erősségét alapvetően a tavaszi-nyári csapadék mennyiség határozza meg.


Fuzárium

Szerencsére a talajok tartalmazzák a megoldást is!

A természet egy önszabályozó rendszer, minden probléma felvetésre maga is válaszol. A természetben a fuzárium gyérítését a Trichoderma gombák is végzik. Mivel ugyanazon energiaforrás feldolgozásából élnek, így az életterét szűkítik, és ebben a versenyben olyan anyagokat termelnek, mely a versenytársukat pusztítja.

Használjuk ki ezt a tulajdonságukat, még mielőtt a fertőzés elindulna, a természet erejével csökkentsük a talajban a fertőző anyag mennyiségét. A talajban lévő Trichoderma mennyisége azonban csak nagyon ritkán elegendő, így olyan termékeket kell segítségül hívni, amiben ennek a koncentrációja olyan magas, hogy megoldást adjon a fuzárium problémára.

Mivel előre soha nem tudhatjuk, hogy csapadékos lesz-e az év, így érdemes előre kijuttatni a Trichodermát. Ezt vagy vetés előtt vagy vetéssel egy menetben kell a talajba juttatni. Vetés után alkalmazva legalább 15 mm bemosó csapadék szükséges.

(Kwizda Agro)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit tegyünk a repcével ősszel?

2020. szeptember 17. 07:57

A repce őszi menedzselése képzi az alapját egy igazán jó termésszintnek. Az őszi teendőink célja, hogy olyan repcét „engedjünk a télbe”, ami 8-12 levelet és kb. 30 cm-es karógyökérzetet fejlesszen minimum 1 cm-es gyökérnyakátmérővel. Ha ezeket a paramétereket el tudjuk érni, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy a növényünk át fog telelni. Ahhoz viszont, hogy ezt a fejlettséget a növény el is tudja érni, ahhoz az őszi teendőket kézben kell tartani.

Őszi teendők a repcetáblán

2020. szeptember 16. 12:31

Az elmúlt pár év tapasztalatai megerősítik, hogy jövedelmező termésszint a vetéstől kezdve tervezett és megfelelően végzett növényápolási, növényvédelmi technológiák alkalmazásával érhető el.

„Nem a célokkal, hanem a módszerekkel van probléma” – interjú Szalkai Gáborral

2020. szeptember 16. 12:03

A növényvédelem helyzetét folyamatos kétségek közt tartja az EU, gyors és sokszor indokolatlan hatóanyag-kivonási döntéseivel. E mellé idén tavasszal berobbant a koronavírus-járvány, ami kaotikus szezonkezdést okozott mind a növényvédőszer-gyártók, mind a kereskedők és termelők oldalán. A Növényvédelmi Szövetség képviseli a Magyarországon bejegyzett növényvédőszer-gyártó cégek, illetve képviseleteik szakmai érdekeit, ezért kértük a kialakult helyzet elemzésére az NSZ ügyvezető igazgatóját, Szalkai Gábort.

Judo – egy régi-új szer levéltetvek ellen

2020. szeptember 14. 12:02

Az ősz iárpa sikeres termesztésének alapja, hogy megakadályozzuk a vírusok fertőzését az állományban. Az őszi árpa legfontosabb vírusai az árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV). Közös bennük, hogy vektorok segítségével terjednek, a BYDV vírust a levéltetvek, míg a WDV vírust a kabócák terjesztik.

Paradicsom foltos hervadás vírus – „szupervírus szupervektorral”

2019. január 31. 05:17

Ha a széles gazdanövénykör nagy patogenitással, gyors alkalmazkodóképességgel és nagy járványtani potenciállal párosul olyan „szupervírusok” üthetik fel a fejüket, melyek ellen nagyon nehezen és csak komplex stratégiát alkalmazva védekezhetünk. A paradicsom foltos hervadás vírus (Tomato spotted wilt orthotospovirus, TSWV) ezekhez a vírusokhoz sorolható.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

2019. január 18. 08:35

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

Búcsú Budai Csabától - nekrológ

2019. szeptember 11. 11:10

Reménytelennek tűnő vállalkozás az itt maradottaknak elhunyt barátunk jellemét felidézni: hiszen a teljesség csupán egy töredékét tudjuk méltatni.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.