A tavalyi évben az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 443 milliárd eurót tett ki egy becslés szerint, ez 2,0%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A kibocsátás volumene az előző évihez képest alig változott (+0,5%).
A kibocsátási érték 51%-át a növényi termékek, 40%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2019 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.
A növénytermesztés kibocsátásának értéke 1,5, az állattenyésztésé 2,7%-kal nőtt. Leginkább a burgonya-, a sertés- és a búzakibocsátás értéke emelkedett, a borkibocsátás viszont számottevően csökkent. A fontosabb növényi termékek közül még a gyümölcsök és az ipari növények értéke csökkent jelentősebben.
Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság együtt a teljes uniós kibocsátás 61%-át állította elő 2019-ben. Ezek közül az Egyesült Királyságban és Németországban nőtt, a többi országban csökkent a kibocsátás volumene. A szigetország az unió kibocsátásának 7,1%-át adta 2019-ben, ez alapján a közösségből való kilépésével 31 milliárd euróval kisebb kibocsátás adódik – derült ki a KSH adataiból. Az ország főleg az élőállat-, a tej-, a gabona- és az iparinövény-kibocsátásban játszik jelentős szerepet.
Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9%-át állította elő 2019-ben. A növényi termékek 2,1, az állatok és állati termékek 1,8%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,4, ezen belül kukoricából 11%-a származott Magyarországról. Iparinövény-kibocsátásunk 5,4%-kal járult hozzá az unió teljesítményéhez, ami elsősorban az olajos magvú növények termelésével függött össze – hívta fel a figyelmet a statisztikai hivatal. Baromfitermelésünk az unió teljes kibocsátásának 4,2%-át adta.
A jelentős kibocsátással bíró országok közül Romániában, Görögországban és Magyarországon van a legnagyobb, 4% feletti súlya a mezőgazdaságnak a bruttó hozzáadott érték termelésében. A mutató értéke a kelet-közép-európai és a déli országokban a legmagasabb. Ezzel ellentétben Belgium, az Egyesült Királyság és Németország részesedése 1% alatti. Az eltérő gazdaságszerkezetre utal, hogy Németország és Franciaország gazdaságához annak ellenére kismértékben járul hozzá az agrárium, hogy az unió kibocsátásának egyharmadát együtt adják – tette hozzá a KSH.
