Agrárközélet

A CE vagy nem CE jelölésű termésnövelő anyagok forgalmazása

Agrofórum Online

A termésnövelő anyagok kereskedésében komoly változások várhatók a 2022. július 16-tól hatályba lépő 2019/1009 EK rendelet szerint. Az új rendelt bevezeti a CE jelölésű uniós termésnövelő anyagkategóriát és a magyar 36/2006 FVM rendelethez képest alacsonyabb minőségű termék paramétereket.

A rendelet egységes szerkezetbe foglalja a korábbi 2003/2003 EK rendelet hatálya alá tartozó műtrágyákat a szerves alapanyagú trágyákkal, mint az istállótrágyák, hígtrágyák, komposztanyagok, a biogázüzemekből származó fermentált szilárd és folyékony trágyák, biostimulátorok, tápközegek és más anyagok. A kezeletlen állati melléktermékek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

Az egységesítés célja többek között az, hogy a globális európai piacon ne csak műtrágya kereskedésre legyen lehetőség, hanem a szerves alapú anyagok kereskedésére is, elsősorban azon országok részéről, akik trágya többlettel, nagy állatlétszámmal rendelkeznek, pl. Hollandia, Belgium, olyan országok felé, akik trágya deficittel, kisebb állatállománnyal rendelkeznek, mint hazánk vagy a Visegrádi országok.

A szerves alapanyagú – sok esetben élő anyagokat is tartalmazó – termésnövelő anyagok kereskedése sokféle összetételéből, eredetéből és alkalmazott termelési és feldolgozási technológiai eljárásaiból adódóan, számos fizikai, kémiai, de főleg biológiai kockázatot jelentenek, pl. nehézfém (réz, cink), GMO, gyógyszermaradékok, illetve gyógyszer rezisztencia, amely nem kerül hatósági ellenőrzés alá. A rendelet szűklátókörűsége az esetleges kockázatokat a kereskedő vállalkozásokra bízza, illetve a folyamatban részt vevő független akkreditált bejelentett szervezetekre. A CE jelölésű termésnövelő anyagok kereskedése nem korlátozható, ezért is nem szükséges a hatósági ellenőrzés. Ez nem a magyar gazdák érdeke.

Megjegyzés: a CE jelölés (korábban EC jelölés) az Európai Gazdasági Térségben bizonyos forgalmazott termékek kötelező megfelelőségi jelölése 1993 óta, EU kompatibilis.

A rendelet 3. cikke szerint a CE jelölésű uniós termésnövelő anyagok követelményeinek való megfelelés vagy nem megfelelés a gyártó, forgalmazó, importőr, exportőr részéről választható. Amennyiben a gyártó, forgalmazó és importőr nem a CE kategóriát választja, akkor az áruk kölcsönös elismeréséről szóló 2019/515 EK rendeletbe foglaltakat kell alkalmazza, ahol már érvényre jut a hatósági ellenőrzés, amely például a kockázatot jelentő termésnövelő anyagok import kereskedését meg is tilthatja.

A nem CE jelölésű termékek kereskedésének feltétele többek között, hogy a hatóság nemzeti minőségi rendszerrel rendelkezzen, amelyet a Bizottság felé be kell mutatnia és alkalmazását indokolnia kell. A hatóságnak, gyártónak, kereskedőnek lehetősége van továbbá az importálható vagy exportálható termékekre vonatkozóan a másik tagországban érvényes szabályozással kapcsolatos információkat ingyen beszerezni a termékinformációs kapcsolattartó pontokon keresztül (https://www.termekpont.hu), amelyek egyben a hatóságok és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció könnyítését is szolgálják. A magyar érdekek a nem CE jelölésű termésnövelő anyagok mellett vannak.

A témáról részletesebben az Agrofórum februári lapszámában olvashatnak majd az érdeklődők.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Zöldségfélék kénigénye és kéntrágyázása

2019. április 24. 04:37

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérje szintézise. A ként a növények főleg szulfát formában veszik fel a talajból, de a levegő kéndioxid-tartalmát is képesek hasznosítani. Magában ként trágya formájában nem szoktunk adni, más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba).

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni?

2018. december 11. 05:34

Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek.

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Mérséklődött a műtrágya-értékesítés

2019. december 2. 13:02

A mezőgazdasági termelők által 2019 első három negyedévében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 493 ezer tonna volt, 20 ezer tonnával, 3,9 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.