A körkörös (fenntartható) gazdaságnak nincs alternatívája Magyarországon sem, a magyar hulladékgazdálkodás is egyre inkább ennek alapelveihez próbál igazodni.
A körkörös (fenntartható) gazdaságnak nincs alternatívája Magyarországon sem, a magyar hulladékgazdálkodás is egyre inkább ennek alapelveihez próbál igazodni – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy nemzetközi szakmai konferencián.
V. Németh Zsolt az Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás című kétnapos szakmai tanácskozáson kifejtette: a hulladékgazdálkodást mind jogszabályi, mind szervezeti értelemben a körkörös gazdaság elveinek szellemében alakították át. Hozzáfűzte, hogy a kezdeti nehézségek után az új rendszer már bizonyított, a magyar hulladékgazdálkodás szakmai alapjai, hatékonysága, szerkezete megfelel az uniós elvárásoknak és támogatja Magyarországon a körkörös gazdaságra való átállást.
A körkörös gazdaság koncepciója azt jelenti, hogy a termékek életciklusának minden szakaszában törekedni kell a fogyasztás minimalizálására, valamint arra, hogy a keletkezett melléktermék és hulladék másodlagos nyersanyagként visszakerüljön a gazdasági körforgásba.
Az államtitkár hangsúlyozta: belföldön az erőforrások felhasználásában olyan határhoz értünk, amely világosan megmutatja, hogy a magyar gazdaság már nem működhet tovább az eddigi módon, drasztikus fordulatra van szükség a fenntarthatóság javítása érdekében.
Kitért arra is, hogy az uniós hulladék keretirányelv és azt a magyar jogrendbe átültető hulladékról szóló törvény alapján Magyarországon a hulladékhierarchia érvényesítése a legfontosabb feladat, különös tekintettel a hulladék keletkezésének megelőzésére és a hulladékhasznosítás előtérbe helyezésére. Hozzátette, hogy elkészült és a kormány elfogadta a belföldi hulladékgazdálkodás hosszú távú stratégiáját meghatározó Országos Hulladékgazdálkodási Tervet. Ez 2014-2020 között meghatározza a kiemelt célokat és azonosítja a beavatkozási területeket, azok irányait és eszközeit.
V. Németh Zsolt pozitívumként említette, hogy az összes Magyarországon keletkező hulladéktípus kezelésében egyértelmű elmozdulás történt az elmúlt években az anyagában történő hasznosítás irányába a lerakással történő ártalmatlanítással szemben. A települési hulladékkezelést külön is kiemelte, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen is megfigyelhető országos szinten a kedvező tendencia.
Búsi Lajos az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) főigazgatója – idézve Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikust – hangsúlyozta, hogy a pazarlás kora lejárt. Hozzátette, hogy ennek a szemléletnek a figyelembevételével végezték el Magyarországon a hulladékgazdálkodás szervezeti átalakítását, amely a területen működő szervezetek összevonásával, racionalizálásával, a feladatok elhatárolásával, a működés egyszerűsítésével és a hatékonyság növelésével járt.
A budapesti nemzetközi eszmecsere – amelyre 21 országból 400 résztvevő érkezett – megrendezését az Európai Bizottság Life+ programja segítette. A konferenciát kiegészíti az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében szintén a magyar fővárosban megtartott Life+ program nemzetközi projekt koordinátorainak tanácskozása.
Papp Nóra, a rendezvény sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a konferencia első napján a külföldi és magyar szakemberek a körkörös gazdaság koncepciójának sikeres megvalósításáról egyeztetnek, arról, hogy ez több – gazdasági, társadalmi, politikai – tényezőtől függ, és az eltérő fejlettségi szinten álló országokban eltérő módon vezethető be. A rendezvény második napján a magyar előadók a hulladékgazdálkodás különböző területeit mutatják be, például a jogszabály változásokat, a közszolgáltatók működését, valamint a területen elérhető támogatási forrásokat.
(MTI)
