A gabonafeldolgozók egy része már meglépte a korábban beharangozott 5-10 százalékos lisztáremelést. Az elmúlt évihez képest 10 százalékkal magasabb áron lehet a piacon jó minőségű étkezési búzához jutni, ezért a malmok egy része már augusztusban árat emelt, de várható, hogy szeptemberben mások is követik a példájukat – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Cége augusztus 14-én emelt árat. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) gabonafeldolgozói tagozatát is vezető Lakatos szerint az áremelés – ha a sütőipar és a kereskedelem teljes mértékben továbbhárítja a fogyasztókra – nem terheli jelentős mértékben a fogyasztókat. Az éves szinten 80 kilogrammra tehető fejenkénti lisztfogyasztás mellett ez körülbelül évi 400 forintot jelent egy főre vetítve. A cégvezető úgy látja, ilyen mértékű lisztáremelés miatt megnövekvő importtal sem kell számolni.
A hazai malmok azt a néhány hónapos készletet már betárolták, amellyel biztonságosan nekiállhatnak az új búza őrlésének – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.
A korábbi kötések teljesítéseként az óbúza kivitele folyik, de a magyarországi új termés egyelőre nem versenyképes az exportpiacon. Ennek oka, hogy európai fő piacainkon – például az egyébként nagy aszálykárokat szenvedett Olaszországban – egyaránt jelen van az orosz és az ukrán búza is. Ezekkel szemben a magyar termény alulmarad az árversenyben, mert míg az orosz és az ukrán kenyérgabonát már 47 ezer forint tonnánkénti ár alatt is el tudják juttatni a Fekete-tengerhez, addig a magyar terménynél ez nem megy, hiszen a malmi búza hazai 45-46 ezer forintos árához még hozzájön a tonnánkénti 30 euró körüli szállítási költség. A világpiacot pedig a néhány millió tonnával kisebb termés ellenére továbbra is növekvő készletek befolyásolják, ezért nyomottak az árak.
A termelők is hasonlókat tapasztalnak: a búzaexport gyakorlatilag áll az erős forint miatt – mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese. Ő némileg alacsonyabb, 43-44 ezer forintos tonnánkénti búzaárról számolt be, de hozzátette, hogy a jó minőségű kenyérgabonát némileg drágábban is el lehet adni.
Az export ellehetetlenülése miatt most a takarmánygyártók és a malmok vannak vevőként jelen a piacon, ráadásul egymás versenytársaiként – részben ezért emelkedik a jó minőségű búza ára. A gabonapiacon eddig szokatlan felállás oka, hogy a takarmánygyártók egyre inkább a magas fehérjetartalmú búzát keresik, hogy annak nagyobb arányú bekeverésével minél nagyobb mértékben kiváltsák az importból származó, ráadásul génmanipulált szóját.
Pótsa Zsófia szerint az idei szezonban a hazai trend elvált az európaitól, hiszen a magyarországi áremelkedéssel szemben a világ nagy tőzsdéin az új búza ára a tavaly ilyenkori érték alatt maradt. Elkülönülés tapasztalható a különböző minőségű termények árában is, hiszen a takarmányminőségű búza ára itthon is maradt a tavalyi szinten. Ez az elmúlt években nem így volt, és a magyar gazdák jelentős része – arra hivatkozva, hogy a piac nem fizeti meg a minőséget – átállt olyan búzafajták termelésére, amelyek biztonságosan nagyobb hozamot adnak. Ezek a fajták azonban csak optimális időjárási körülmények között adnak jó minőséget. Ennek tudható be, hogy tavaly 40 százalék alatt maradt az étkezési búza aránya az összes termésen belül. Idén jobb ugyan a minőség, de a szakértők pontos arányokat még nem tudnak, hiszen a termés minősítése most folyik.
(Világgazdaság)