Jól látható jelei vannak a mezőgazdaságban a fejlődésnek, a beruházási kedv évek óta nem volt olyan magas szinten, mint az elmúlt évben. Főként a kistermelők körében nőtt meg a fejlesztési és ezzel együtt a hitelfelvételi hajlandóság. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő egyéni gazdaságok hitelállománya egy év alatt a duplájára emelkedett.
Továbbra is kiemelkedő célpontot jelenthet az agrárium a hitelintézetek számára. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy az elmúlt egy évben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban működő egyéni gazdaságok hitelállománya a duplájára emelkedett. Míg 2016. első háromnegyed évében 161,7 milliárd forintot tettek ki az egyéni termelők és feldolgozók hitelei, addig 2017. szeptember végén ez az összeg meghaladta a 336 milliárd forintot. A bővülés folyamatos, hiszen az előző negyedévi szinthez képest is 5,2 százalékos növekedést mutat a statisztika.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az agrártermelők az előző negyedévhez képest 15 milliárd forinttal növelték hiteleik mértékét, míg az élelmiszeriparban működő egyéni vállalkozók hitelei 4,9 milliárd forintról 6,5 milliárd forintra emelkedtek. Ebből a piaci hitelállomány 2,1 milliárd forintot képviselt.
Az AKI szakemberei szerint az is figyelemre méltó, hogy az egyéni gazdaságok részaránya egyre magasabb szintet ér el az ágazat teljes hitelállományán belül. Míg 2016 harmadik negyedévében csak 18,1 százalék volt ez az arány, 2017 szeptemberére 32,8 százalékra javult a mutató. Az elemzők szerint a mezőgazdaság egyéni gazdaságainál a bővülést elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank Földhitel Hitelprogramja mozgatta, ugyanakkor az alacsony vállalati kamatláb is ösztönzőleg hatott a hitelfelvételre. A piaci hitelállomány a teljes hitelösszeg 27,4 százalékát jelentette, vagyis több mint 90 milliárd forint volt.
A finanszírozás terén is jól látható, hogy nagyot nőtt a beruházási szándék az ágazatban, a legtöbb hitel ilyen célt szolgált. A gazdák esetében a beruházási hitelek mértéke 213,1, az élelmiszeripari feldolgozóknál pedig 5,4 milliárd forintot tett ki az előző év harmadik negyedévének végén. A fejlesztéseket célzó hitelek minden szakágazatban meghatározók voltak. A szántóföldi növénytermesztők közel 160 milliárd forintot, az állattenyésztők 28 milliárd forintot, a kertészetek és az egyéb területeken működő egyéni gazdaságok 15-15 milliárd forint hitelt vettek fel az elmúlt években beruházásaik megvalósításához. A fejlesztési kedv az élelmiszeriparban is tetten érhető volt, az összes kölcsön mintegy harmadát fordították a feldolgozók erre a célra.
Miközben a kistermelőknek folyósított kölcsönök összege emelkedett, a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya csökkent, mintegy 344,9 milliárd forintot tudhattak magukénak, ami 7,2 százalékos zsugorodást jelent. Az élelmiszeriparban ugyanakkor a nagyobb cégeknél is láthatóan élénkült a hitelfelvételi kedv. A 421,3 milliárd forintos hitelállomány 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A statisztikák szerint a mezőgazdaság továbbra is a legkevésbé eladósodott ágazatnak számított az elmúlt évben, a csődráta értéke a 2016. év közepi értékhez képest 0,7 százalékponttal csökkenve 1,4 százalékon zárt 2017 második negyedévében.
(Magyar Idők)
