A Földművelésügyi Minisztérium agrárpolitikájának célja, a hazánkban megtermelt gabona minél nagyobb arányú felhasználása az állattenyésztés és az élelmiszeripar területén, ebben a folyamatban pedig egyre komolyabb szerephez jutnak a bioüzemanyag-gyártó cégek hangsúlyozta az agrártárca miniszterhelyettese a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett szakmai konferencián.
Nagy István a bioetanol-gyártás hasznosságáról elmondta: piacot jelent a gazdálkodóknak, növeli a vidéki foglalkoztatást, emeli a hazai hozzáadott értéket, valamint jelentősen hozzájárul az agrárexporthoz és egyenleghez. Mindemellett a gyártás során kiváló minőségű, magas fehérjetartalmú gabonatörköly is képződik, ami nagyon jól hasznosítható az állattenyésztésben, ezzel is csökkentve a GMO-tartalmú szója importját- tette hozzá.
A gazdák számára a bioetanolgyárak kiszámítható, megbízható és jövedelmező piacot jelentenek, mivel évről évre nagyobb mennyiségben vásárolnak fel kukoricát- szögezte le. Nagy István arról is beszélt, hogy a gyárak az előállított bioetanol nagy részét exportálják, Magyarország pedig Franciaország után az Európai Unió második legnagyobb nettó exportőre etanolból 2012 óta. A bioetanol-export dinamikusan, 2012 óta több mint kétszeresére bővült az elmúlt években, értéke 2016-ban 296 millió euró volt.
A miniszterhelyettes aláhúzta, a gazdasági környezet igen kedvező a gabonaágazat és a bioetanol-gyártás fejlődéséhez: a közvetlen támogatások, a vidékfejlesztési támogatások és az alacsony hitelkamatok ugyanis jó alapot teremtenek az előrelépésre.
Magyarország adottságai kiválóak a gabonatermesztésre, ezért a mezőgazdasági termelésen és az agrárexporton belül évről évre jelentős a gabona, különösen a kukorica és a búza szerepe. Az elmúlt években 13-16 millió tonna gabonát termeltek a gazdálkodók, amelyből 5-5,5 millió tonna volt a búza és 6-9 millió tonna a kukorica.
Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a konferencia keretében szervezett panelbeszélgetésen elmondta: az elsőgenerációs bioüzemanyag piaci környezetét alapvetően befolyásolják az európai megújuló energiákra és klímapolitikára vonatkozó szabályozási rezsimek, így az ágazat gazdasági és környezeti hozzáadott értékét, létjogosultságát el kell fogadtatni az Európai Unió döntéshozóival.
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés által előállított, állattenyésztés által nem hasznosított alapanyag, valamint melléktermékek nagy mennyisége az elmúlt időszakban kedvezett e termények ipari célú feldolgozására irányuló fejlesztéseknek, amely tendencia minden bizonnyal a jövőben is megmarad – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt felvetette, hogy a jövőben érdemes nagyobb erőfeszítéseket tenni az bioüzemanyag gyártásának európai és magyar élelmiszertermelést nem veszélyeztető jellegének szélesebb körű bemutatására.
(FM Sajtóiroda)
