Agrárközélet

A precíziós gazdálkodás fejlesztéséhez megbízható talajinformációk szükségesek

Szent István Egyetem, Médiaközpont

Milyen jelentősége van a talajok sokféleségének? Miért van szükség az országonként eltérő talajosztályozási rendszerek összehangolására? Hogyan értékelődött fel a talajok élelmiszertermelésben és emberi életminőségben betöltött szerepe? E kérdéseket is körüljárta a talajok világnapján tartott akadémiai székfoglalóján Csákiné Dr. Michéli Erika, az MTA levelező tagja, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, és az intézmény Környezettudományok Doktori Iskolájának vezetője.

A talaj az egyik legfontosabb természeti erőforrás, amelynek termékenysége már a mezopotámiai, egyiptomi és indusmenti korai fejlett kultúrák megjelenésekor kiemelt fontosságú tulajdonságot jelentett az emberiség számára. A földművelés elterjedését követően ez a közeg adta az emberek mindennapi kenyerét, a földtulajdon pedig később a megélhetés és a hatalom jelképévé is vált. A mezőgazdasági tevékenységek gyorsuló fejlődése aztán egyre inkább megkövetelte a talajok tulajdonságainak megismerését, így egy idő után a termőföldnek már nemcsak a területe számított, hanem annak minősége is.

Fotó: Szigeti Tamás

A talajosztályozási rendszerek többsége a 19. század közepén, talajgenetikai alapon jött létre, ami azt jelenti, hogy az egyes osztályozási egységeket a talaj kialakulása óta fellépő folyamatok következtében a talajon felismerhető jelenségek azonosítása alapján határolták el. A hazai genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer 9 fő- és 39 talajtípust különít el egymástól, ezek felismerése azonban nagy jártasságot igényel és olykor szubjektív is lehet. A modernebb diagnosztikus szemléletű talajosztályozási rendszer igyekszik minimalizálni a szubjektivitást, hiszen a talajok besorolása leíró jellegű értékelés helyett szigorú definíciók és jól mérhető, számszerűsített adatok alapján történik. Az eltérő alapelvek szerint gyűjtött adatok azonban nehezen összehasonlíthatók, sőt a módszertani különbségek miatt nehézségek merülhetnek fel a globális talajtérképek és -adatbázisok szerkesztésekor is.

Fotó: Szigeti Tamás

Fentiek értelmében szükségessé vált a különböző osztályozási rendszerek összehangolása és az eltérő módon osztályozott talajok megfeleltetése, melyben fontos mérföldkőnek számított az Európai Unió és a Nemzetközi Talajtani Unió hivatalos korrelációs rendszerének kidolgozása. A Világ Talajainak Referencia Bázisának (World Reference Base for Soil Resources, WRB) jelenleg hivatalos rendszere Csákiné Dr. Michéli Erika közreműködésével került kiadásra. A kiadvány többek között angol, francia, orosz, spanyol és arab nyelven is elérhető, és fontos részét képezi a hazai és nemzetközi oktatási anyagoknak, sőt az ismeretek elmélyítését számos terepi kurzus és nyári egyetem is segíti világszerte. Amint arra Csákiné Dr. Michéli Erika székfoglaló előadásában rámutatott, az így elsajátított tudás, azaz a globálisan összehangolt, friss és megbízható talajinformációk ismerete a napjainkban egyre fontosabbá váló precíziós gazdálkodás fejlesztéséhez és a talajok védelme szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek.

Fotó: Szigeti Tamás

A hazai szakemberek bevonásával történtek törekvések a diagnosztikus szemlélet magyarországi bevezetésére is. A megújított, még nem hivatalos, de a szakmai közösség által már elfogadott és gyakran alkalmazott osztályozási rendszer központi egységeiként 15 hazai talajtípus került elkülönítésre, melyek azonosításához objektív határozókulcsot is készítettek.

A kiemelt képet készítette: Szigeti Tamás.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

A termelők érzik a digitalizáció szükségességét - Interjú Hadászi Lászlóval

2018. november 30. 13:33

Érdemes leszögezni, hogy a precíziós gazdálkodásnak csak egy része az, hogy milyen műszaki tartalommal valósul meg, vagyis milyen gépeket használnak a gazdálkodók. Bár nagyon fontos, de nem attól precíziós a gazdálkodás, hogy olyan a géppark. De kétségtelenül növekszik ez a szegmens, az elmúlt négy-öt évben indult meg érdemben az ilyen típusú eszközök vásárlása Magyarországon.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra - Yara Nap konferencia, 2019

2019. január 29. 09:14

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

Precíziós agrárgazdálkodási-szakmérnöknek is lehet tanulni Szegeden

2019. augusztus 1. 08:03

A precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök képzésben a fő hangsúlyt a drónos monitoringra helyezik, ami várhatóan a precíziós mezőgazdaság leggyorsabb fejlődés előtt álló területe.

AgroFIELD Akadémia Konferencia – Katona András, AgroFIELD Programvezető a változó mélységű talajművelésről tart előadást

2019. január 18. 06:50

Katona András a változó mélységű talajművelés üzemi körülmények között elvégzett vizsgálatainak eredményeiről számol be az AgroFIELD Akadémia Konferencián, Kecskeméten 2019. február 7-én.