A siker feltétele az agráriumban a digitalizáció – Agrofield 4.0 konferencia

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára az Agrofield 4.0 elnevezésű konferencián rámutatott: a számítógép-vezérelt mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy felvegyék a versenyt a fejlett gazdaságokkal, és minél gazdaságosabban, jobb minőségben termeljenek.

Emlékeztetett, hogy a 2014-2020 között Magyarországra érkező több mint 12 ezer milliárd forint uniós forrásból mintegy 3700 milliárd forint célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálja. Döntő jelentősége van annak, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a gazdálkodók hasznos, a versenyképesség és a hatékonyság növelését szolgáló célokra költsék el.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója is kiemelte a digitalizáció szerepét, amelyet a lehetőségek tárházának nevezett az agráriumban és felhívta a figyelmet a precíziós nemesítésben rejlő fejlesztési és fejlődési potenciálra.

Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdasági igazgatója arról beszélt, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országokban az agrárium digitalizációjával, a precíziós gazdálkodással már 30-40 éve foglalkoznak, így Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatások és kész alkalmazások vannak ezen a területen. A precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot, ezért a módszerek elsajátítására alkalmas és képes fiatalokra, a precíziós technológia alkalmazását ösztönző programokra van szükség – mondta.

Az AgroFIELD Programot az idő és az elvégzett sok kísérleti munka alkotta meg. A történet 10-15 évvel ezelőtt kezdődött. Nem volt ilyen „szép neve” és ilyen határozott karaktere, de nem is ez volt a problémája, hanem az, hogy az akkori technológiai lehetőségeket és korát is megelőzte – mondta Lajos Mihály, szervező, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója, talajtani és növényvédelmi szakmérnök.

Ma már a technológiai lehetőségek adottak, a precíziós gazdálkodás időszerűségéről folyó vita létezik, de eldőlt. Filozofálhatunk azon, hogy a precíziós gazdálkodás a múlt, a jelen vagy esetleg a jövő, de itt van – tette hozzá. Óriási hiányossága, hogy az agronómiai fejlesztés, kísérletezés nem tartott lépést a technika fejlődésével. A termelők jelenleg úgy érezhetik magukat ebben a „technikai csodában”, mint a sűrű ködben.

Olyan, mint egy bivalyerős sportautóban az autópályán, ahol a felelősség és a kormány a mi kezünkben van, de a gázt más nyomja, fék pedig nincs. Józan állapotban, minden befolyásoltság nélkül –  ez a rettegés csúcsa, horror. „Betépve” óriási élvezet, de életveszélyes, – az élettel össze nem egyeztethető.

Az AgroFIELD program egyszerre „detoxikál”, kijózanít és igyekszik eloszlatni a ködöt. Segít józanul célba érni. A program alapja a technika, a kísérletezés, a tanácsadás, az oktatás és a partnerség olyan keveréke, mely csak az Agrofilnél létezik. A tömegtermékekkel szemben minőséget kínál, valódi tapasztalatokat és tudást. Mért paraméterek mentén kínál megoldásokat azoknak, akik megszabadultak függőségüktől, képesek és akarnak a jövőre nézve tisztán látni.

– Az AgroFIELD programot nem tömegterméknek terveztük – hangsúlyozta Lajos Mihály, azoknak ajánljuk, akik a mérsékelt, józan tempó hívei és előnyben részesítik az organikus fejlődést a féktelen rohanás helyett. A minőséget a dömping helyett, a VALÓS HASZNOT a virtuális helyett.

Az Ericsson a digitalizáció egyik élharcosa. Több mint 140 éve vagyunk jelen a telekommunikációban és azóta azon dolgozunk, hogy először vezetékesen, később mobilon minél több otthont, felhasználót és az utóbbi időben már tárgyakat, eszközöket, dolgokat is összekapcsolhassunk – mondta a konferencián Éry Gábor, az Ericsson Magyarország elnöke.

A mobiltechnológia eddig négyszer váltott generációt, és most küszöbön áll az 5. generáció (5G) bevezetése is – hangsúlyozta a szakember. Az ipari forradalom óta megfigyelhetők a technológiák trendszerű változása. Először csak lassan indulnak el, egymástól sokszor távol a fejlesztések, majd amikor elérik a kritikus tömeget, robbanásszerű fejlődés és változások állnak be. Ezt látjuk most a digitalizációnál. Túl vagyunk az inflexiós ponton, az egyes iparágakban robbanásszerű változások zajlanak, amelyek a mezőgazdaságot is érinteni fogják. Ezt a jelenséget hívjuk összefoglalóan Ipar 4.0-nak – tette hozzá Éry Gábor.

Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? – tette fel a kérdést a konferencián Kiss Ulrich SJ, jezsuita szerzetes, közgazdász, egykori marketingvezető. 2050-ben – ez az Accelerando kor időtávlata – az iskolás gyerek értetlenül válaszolja: Mi köze a tyúknak a tojáshoz? A jövőkutatók szerint a fogyasztásra kerülő tojás – ha még annak nevezhetjük – minden állati közreműködés nélkül kerül asztalunkra – mondta Kiss Ulrich.

A jövőkutatók szerint táplálkozási szokásainkat drámai módon át kell állítani. Ez nem profitéhes vállalkozók rideg számításainak eredménye, hanem az ún. élelmiszer-biztonság alapkövetelménye.

A háztáji, mely az ötvenes években lehetővé tette az akkor még zömében mezőgazdaságból élő közép-kelet európai lakosság túlélését a szocialista hiánygazdaságban, a közeljövőben romantikus piaci réssé, statisztikailag jelentéktelen, de szociálisan fontos részpiaccá válik, a prémium szegmensben: luxus lesz, ha lesz – tette hozzá.

A „Talajszkennelés talajtani alapjai” című előadásában Prof. Dr. Schmidt Rezső, egyetemi tanár arra kereste a választ, hogy milyen segítséget nyújthatnak a talajszkennelés révén nyerhető információk növénytermesztési technológiai feladataink megoldásában.

Tesszük ezt olyan módon, hogy összehasonlítjuk a hagyományos talajvizsgálatok révén nyerhető ismereteket, azok talajtani hátterét, az új technológia kínálta lehetőségekkel.

Megkísérlünk egy, az előnyöket és a hiányosságokat összefoglaló mérleget felállítani, amely egyúttal kirajzolja a további kutatás, fejlesztés, előrehaladás irányát, mivel nem kétséges, hogy egy olyan technológiáról van szó, amely minden bizonnyal helyet követel magának a jövő (és a jelen) precíziós gazdálkodási technológiáiban – tette hozzá Schmidt Rezső.

A precíziós gazdálkodás egyik alappillére, hogy a területeket nem homogén egységként kezeljük, hanem kisebb részekre osztva optimalizáljuk a talajművelést, és maximalizáljuk a hozamot. A talajszkennerek segítségével több információt kapunk a területek homogenitásáról, amelynek hátterében a geofizika alapjai állnak, mondta Pupos Judit, fejlesztőmérnök, geofizikus, a Geoprospektors GmbH munkatársa.

A Geoprospectors GmbH által fejlesztett Top Soil Mapper a mágneses indukció révén a talaj vezetőképességét méri. Az adatok feldolgozását követően további információt kapunk a talaj minőségi és szerkezeti tulajdonságairól, mint például a relatív víztartalmáról és a tömörödöttség mélységéről.

A helyspecifikus gazdálkodás alapja a talaj változatosságából adódó termőhelyi tulajdonságokhoz való alkalmazkodás. Mind a horizontális, mind a vertikális irányban kiterjedő heterogenitás mérésére lehetőségünk adódik precíziós műszerekkel – mondta Katona András, az AgroFIELD programvezetője. A függőleges irányban változatosságot mutató, tömörödött talajrétegek felszíntől mért elhelyezkedését talajszkenner segítségével állapítjuk meg.

A mérést követően agronómiai szempontokat figyelembe véve előírási térképet készítünk a változó mélységű talajművelés végrehajtásához. A technológia műszaki háttere lehetőséget biztosít számunkra a növénytermesztést károsan befolyásoló tömörödött talajrétegek célzott lazítására.

Ezt a talajművelési megoldást más precíziós gazdálkodási alkalmazásokkal kombinálva egy környezetkímélő és költséghatékony gazdálkodási formát alakíthatunk ki. Vélt információk helyett mért adatokra alapozva, valós hasznot állíthatunk elő gazdálkodásunkkal – közölte a szakember.

A precíziós mezőgazdasági technológia, a gépesítés és agrárinformatika fejlesztése jelentős előrehaladáson ment keresztül az elmúlt években. A fejlesztésekkel, új technológiai lehetőségekkel az üzemi gazdálkodás folytatása mellett nehéz lépést tartani – mondta Dr. Kukorelli Gábor, a Széchenyi István Egyetem tangazdaság-vezetője. Az előadás során saját tapasztalatok és összegyűjtött ismeretanyag alapján iránymutatást keresett arra, hogyan lehet a technológiai elemeket beépíteni és a gazdálkodás hasznára fordítani az üzemi termelésben. Az előadásban a közvetlen és közvetett előnyök, valamint a nehézségek is megemlítésre kerültek abból a célból, hogy az elhangzottak a gazdálkodók további munkáját, technológiai fejlesztésüket segítse.

Mennyire pontosak a gyűjtött adatok, így hogyan segítik, vagy teszik pontatlanná a döntéshozást? – kérdezte a konferencia részt vevőitől Dr. Csiba Mátyás családi gazdálkodó a „Precíziós gazdálkodás gyakorlata, előnyei és buktatói” című előadásában. Mint mondta, termelői szemszögből nézve keresi a megoldást, a lehetőségeket, valamint az előnyöket és buktatókat, mivel minden rendszer csak olyan gyors és hatékony, mint a leglassabb, leggyengébb eleme.

A tőszám kísérletek és a változó tőszámú vetési kísérletek megalapozó információi a további ilyen irányú szolgáltatásoknak és szolgáltatás-fejlesztésnek – mondta a konferencián Boda Zoltán, az Agrofil-SZMI Kft. tápanyag-gazdálkodási igazgatója. A 2017-es év változatos időjárása lehetőséget teremtett két évjárat (aszályos és normál) tőszámtesztelésére is az eltérő régiókban. Ebből adódóan – a tavalyi évtől eltérően – az alkalmas tőszámintervallumuk sokkal szélesebb tesztelése volt indokolt amellett, hogy az ökorégiókon belül a kísérletekben a szűkebb intervallumok is elegendőnek bizonyultak. A kísérletek is rámutatnak arra, hogy a hasznos precíziós gazdálkodás érdekében több helyspecifikus elem jó arányú, együttes, helyre szabott használatában célszerű gondolkozni – tette hozzá Boda Zoltán.