A talaj szervesanyag-készletének, mikrobiológiai aktivitásának javításához megoldása lehet a szennyvíziszap és az abból készült komposzt termelési körforgásba való visszaillesztése.
Az elmúlt évtizedek talajhasználati gyakorlata következtében a talajok elsavanyodásának fokozódása és a talaj fizikai szerkezetének, biológiai aktivitásának romlása jellemző, melyet nemzetközi szinten is kezelendő problémaként vázolnak fel az „elsivatagosodás” megnevezéssel kommunikálva. A talajélet, a talaj flórája és faunája egyre sivárabb, a humuszképződés folyamatát elősegítő beavatkozások, anyagok használata stagnál vagy csökken, miközben a műtrágyák iránti kereslet kevésbé csökken. Megfelelő talajszerkezet kialakítása nélkül és ezen termésnövelő anyagok nem megfelelő dózisban, nem tudatosan történő alkalmazása potenciális veszélyt jelent a környezet terhelését jelentő kimosódás vonatkozásában.
A talaj szervesanyag-készletének, mikrobiológiai aktivitásának javításához megoldása lehet a szennyvíziszap és az abból készült komposzt termelési körforgásba való visszaillesztése. Természetesen a kommunális eredetű szennyvizek, szennyvíziszapok, s az abból készült komposztok mezőgazdasági célú felhasználása vonatkozásában uniós és hazai jogszabályok jelentős korlátozásokat fogalmaznak meg, és a hasznosítás a mezőgazdasági területeken engedélyhez kötött hazánkban. Ezen szabályzók betartásával készített tervek és engedélyek kizárják annak lehetőségét, hogy a fent említett anyagok negatív hatása bármely területen realizálódhasson.
A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítását vizsgálták „A körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása” címmel rendezett néhány nappal ezelőtti konferencián is. Az előadásokban kiemelt szerepet kapott az anyagkörforgás hazai megvalósításának lehetősége, melyben prioritásként szerepelt a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap, mint másodlagos nyersanyag mezőgazdasági célú hasznosítása, mellyel a talajok regenerálódási folyamatai is elősegíthetőek. A szennyvíziszap és az abból készült komposzt az összetételének köszönhetően, a magas szerves anyag-, nitrogén-és foszfortartalma miatt, tápanyag-utánpótlásra, mikroelemek pótlására valamint a talajszerkezet javítására is alkalmas. A szerves kötésben lévő tápelemek nagyon jól hasznosulnak, ezért a vertikális kimosódása is minimális, sokkal inkább helyben tartható, növelve a talaj stressztűrését és vízgazdálkodási potenciálját.
A konferencián elhangzott előadásokról, a szennyvíziszap mezőgazdaságban történő felhasználási lehetőségéről itt találhatóak a részletek.
(NAK)
